Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. június 12. (1324-1554) - 1. A nemzetközi kapcsolataink helyzete - 2. A tudományos továbbképzés, a posztgraduális képzés helyzete - 3. A társadalomtudományi tárgyak oktatásának új rendje 1989. szeptembertől - 4. Az idegennyelv oktatás koncepciója és feladatai - 5. Felvételi szabályzat - 6. Javaslat vezetői megbízásokra - 7. Javaslat a BME Emlékérem adományozására - 8. A Jövő Mérnöke feladatai, helye az egyetemi közéletben - 9. Javaslat a speciális kiegészítő képzés oktatási célkitűzésére és tantervére - 10. Javaslat tiszteletbeli doktorrá avatásra

dés megalapozását a fiatal nemzedékeknek kell megkezdeni, őket kell európai gondolkodású, versenyképes értelmiséggé képezni Tudni kell azt is, hogy igazi partnerei a külföldi egyetemeknek akkor lehetünk, ha kölcsönös előnyök alapján működünk együtt, azaz valamilyen mértékben mi is biztosítani tudjuk a külföldiek fogadását. c) A hallgatók önállóságának fokozása mellett a követelményeket növelni kell, versenyhelyzetet teremtve a kellő szelekcióhoz. A tehetséges és szorgalmas hallgatókat fokozottan támogatni és ösztönözni kell,tudva azt, hogy ugyanakkor az elitképzéshez a hallgatók bizonyos számossága is szükséges. d) Az oktatói kar minőségének javítása is fontos feladat. A nyugdíjba vonuló korosztályok pótlására elsősorban a tehetségét már eredményekkel bizonyított fiatalokat,illetve kutatóintézeti, ipari szakembereket kell beállítani. Az egyetemek feladata az is, hogy jól képzett szakembereket adjanak a gazdaság különböző területeire, elősegítve ezzel is egy ajelenleginél nagyobb mértékű mobilitást. Ezek a gondolatok, mint már említettem, nem újak, és nem is csupán óhajok, mert a műszaki egyetemek ebben az irányban mozdultak el. A feltételrendszer keretei mind nemzetközi,mind hazai vonatkozásban szívós munkával lépésről-lépésre megteremthetők. Ügy látjuk; egyre több vállalat, intézmény, főhatóság akar partner lenni ebben a munkában. Az igazi kérdés az; a társadalom belátja-e, illetve a felsőoktatás megkapja-e a türelmet a bizonyításhoz. Ahhoz, hogy az adófizetők lássák; jó helyre teszik a pénzüket. A bizonyítás azért sem könnyű,mert a tudományos műhelyek ma is több eredménnyel rendelkeznek,mint amennyi ténylegesen realizálódik. Ma is több külföldi eredmény átvételére volnánk képesek,mint amennyit megteszünk. A tőkehiány miatt látványos fejlesztésekre alig van lehetőség. De éppen ezért van jelentősége a nagyobb felkészültséget, tudást igénylő, kevésbé látványos fejlesztésének talán éppen nemzetközi együttműködésben is, melyekhez egyre több jól felkészült, világot is látott szakemberre van szükség vezetői és középvezetői posztokon egyaránt. Több kis lépést tehetnénk előre,ha sem most, sem a jövőben nem akadályozná az elégnél is több megkötés azokat,akik képesek is és akarnak is tenni. A társadalmi-politikai feltételekre csak céloztam hozzászólásomban, de természetesen azok is adják a keretet a cselekvéshez, ahhoz, hogy a tudás és ismeret érdekelt legyen saját érvényesülésében.