Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. június 12. (1324-1554) - 1. A nemzetközi kapcsolataink helyzete - 2. A tudományos továbbképzés, a posztgraduális képzés helyzete - 3. A társadalomtudományi tárgyak oktatásának új rendje 1989. szeptembertől - 4. Az idegennyelv oktatás koncepciója és feladatai - 5. Felvételi szabályzat - 6. Javaslat vezetői megbízásokra - 7. Javaslat a BME Emlékérem adományozására - 8. A Jövő Mérnöke feladatai, helye az egyetemi közéletben - 9. Javaslat a speciális kiegészítő képzés oktatási célkitűzésére és tantervére - 10. Javaslat tiszteletbeli doktorrá avatásra

CSÁKÁNY BÉLA A JÓZSEF ATTILA TUDOMÁNYEGYETEM REKTORÁNAK KORREFERÁTUMA Egyetemek a világban és a hazai egyetemek Az egyetemek feladata a társadalom jövőjét alkotó munkája, vagy a munkamegosztásban betöltött szerepe által befolyásolni képes értelmiségi réteg reprodukciója. Általánosan elfogadott tény, hogy az egyetemek e feladatukat csak úgy tudják maradéktalanul teljesíteni, ha oktató munkájuk mellett a szellemi alkotó tevékenységnek, különösen a tudományos kutatásnak is műhelyéül szolgálnak. Mivel az egyetemek működése kihat a jövőbeli társadalmi folyamatokra, azt a mindenkori politikai és gazdasági hatalom természetszerűen befolyásolni, illetve korlátok között tartani igyekszik. A történelem tanulsága szerint azonban a politikai és gazdasági rendszerek megújulási képességének fenntartásához szükséges, hogy szellemi elitjük olyan intézményekben nevelkedjék, ahol a tudós tanárok 1) oktató és kutató munkájukat a politikai és gazdasági adottságoktól való erkölcsi és intellektuális függetlenségre törekedve végzik, 2) az oktatás tartalmát és a kutatás tárgyát saját belátásuk szerint jelölhetik ki, 3) előítéletek nélküli nyíltsággal fordulnak más nemzeti és politikai kultúrák felé, azok értékeinek megismerése, megvizsgálása és alkalmazása céljából. Mindezen szempontok figyelembe vételével áttekintve a magyar tudomány egyetemi oktatást, szembeötlő számos fogyatékosság, amelyek megszüntetése nemcsak az egyetemek fejlesztését, hanem hazánk társadalmi és gazdasági felemelkedését is szolgálni fogja. Ismeretes, hogy az egyetemi oktatás jelenlegi rendszere a négy évtizeddel ezelőtti általános társadalmi modellváltás során, illetve következtében alakult ki. Az átvett modell egyértelműen csökkentette az egyetemek súlyát, befolyását, tekintélyét. Ez racionális eleme volt a modellnek, amely abban a reményben, hogy a társadalom tökéletessé tételéhez már csak az utolsó nagy erőfeszítések szükségesek, ezen erőfeszítések útjából el akarta tüntetni az akadályokat. Márpedig bármely szigorúan centralizált