Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. június 12. (1324-1554) - 1. A nemzetközi kapcsolataink helyzete - 2. A tudományos továbbképzés, a posztgraduális képzés helyzete - 3. A társadalomtudományi tárgyak oktatásának új rendje 1989. szeptembertől - 4. Az idegennyelv oktatás koncepciója és feladatai - 5. Felvételi szabályzat - 6. Javaslat vezetői megbízásokra - 7. Javaslat a BME Emlékérem adományozására - 8. A Jövő Mérnöke feladatai, helye az egyetemi közéletben - 9. Javaslat a speciális kiegészítő képzés oktatási célkitűzésére és tantervére - 10. Javaslat tiszteletbeli doktorrá avatásra

- 7 A Közlekedésmérnöki Karon a TMB-ösztöndijasképzés működik és szintén megfontolás stádiumában van a nappali szakmérnökképzés bevezetése. A Természet- és Társadalomtudományi Karon két helyen, a Fizikai Intézetben és a Vállalati Vezetés- és Gazdaságtan Tanszéken folyik doktorandusz-képzés, évente 10-18 fővel. 2.3 Szakmérnökképzés Amint a bevezetőben is emlitésre került, a levelező (esti) szakmérnökképzés értékelése jelen anyag nem vállalkozott, mert az nem felel meg a felsorolt alapelveknek. E képzés nem kutatómunkára irányul, nem tanszéken folyik, alapvető célja nem a tudományos fokozat megszerzése. Kétségtelen, hogy a kedvezményes doktori eljárás feltételeit megteremti, a megfelelő szinvonalu értekezés azonban nem e tanulmányok során, hanem azokat követően, jelentős egyéni kutatómunkával, az egyéni kezdeményezésű doktori cselekményekhez hasonlóan készül. 2.4 Átmeneti formák Az előző pontokban felsorolt 3 fő forma mellett jelenleg több, nem ennyire körülhatárolt tudományos továbbképzési forma létezik. Ilyenek - a doktorandusz-képzés, amelynek során kötetlen formában és egyéni költségre a doktori eljárás egyes részeiben tanszéken dolgoznak a jelöltek; - vállalati szakemberek az egyetemen, mint kihelyezett munkahelyen folytatnak tudományos továbbképzést és egyben munkát is végeznek, rendszerint nem közvetlenül fokozatszerzés