Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989
1989. június 12. (1324-1554) - 1. A nemzetközi kapcsolataink helyzete - 2. A tudományos továbbképzés, a posztgraduális képzés helyzete - 3. A társadalomtudományi tárgyak oktatásának új rendje 1989. szeptembertől - 4. Az idegennyelv oktatás koncepciója és feladatai - 5. Felvételi szabályzat - 6. Javaslat vezetői megbízásokra - 7. Javaslat a BME Emlékérem adományozására - 8. A Jövő Mérnöke feladatai, helye az egyetemi közéletben - 9. Javaslat a speciális kiegészítő képzés oktatási célkitűzésére és tantervére - 10. Javaslat tiszteletbeli doktorrá avatásra
- 8 II. Hallgatói nemzetközi kapcsolatok 1. Részképzés A BME nemzetközi kapcsolatai fejlesztések irányait meghatározó ET-i határozat (1988.IV.11.) egyik súlyponti feladatként fogalmazta meg hallgatóink külföldi részképzésének továbbfejlesztését. A szocialista országok vonatkozásában kizárólag az államközi szerződések keretében nyílik lehetőség 3-5 hónapos részképzésre. A jelentkezés és előkészítés tőlünk függetlenül túlbonyolított adminisztratív feltételei mellett saját tájékoztató munkánk (szakmai programok, lehetőségek széleskörű meghirdetése) hiányosságai is hozzájárultak ahhoz, hogy az évek óta átlagosan 20 hallgató fogadása mellett csak 2-3 hallgatónk utazik részképzésre. A fejlett tőkés országok felsőoktatási intézményeiben megvalósuló részképzés minőségileg új célkitűzésként és feladatként jelentkezett nemzetközi kapcsolataink rendszerében. Ezért kezdeti eredményeink bemutatása előtt röviden összefoglaljuk azokat az alapelveket és prioritásokat, amelyeket a gyakorlatban is igyekeztünk követni. Mint ismeretes, a hallgatói szakmai tapasztalatszerzés fejlett ipari országokban szélesebb körben és rendszeresen a hallgatói szakmai gyakorlatok szervezésére létrejött nemzetközi diákszervezetek (pl. IAESTE) keretében folyik. Viszonylag kevés azon graduális hallgatók száma, akik 1-2 félévet töltenek el fejlett ipari országok egyetemén, holott ez a forma tűnik a legfontosabbnak és ezt a formát támogatja a legnagyobb mértékben az EGK felsőoktatási nemzetközi együttműködésének fejlesztésére szolgáló ERASMUS program is. Ennek figyelembevételével hallgatóink külföldi szakmai tapasztalatszerzésének a./ elő kell segitenie a külföldi képzésben résztvevő hallgatók szakismereteinek, készségeinek bővülését, nyelvtudásuk fejlődését és ezáltal képzettségük színvonalának növelését, b./ hozzá kell járulnia látókörük bővüléséhez, a fogadó ország kultúrájának megismeréséhez, az élet- és gondolkodásmód megértéséhez, emberi kapcsolatok kiépüléséhez és ezáltal elő kell segítenie hazánk minél, eredményesebb részvételét nemzetközi kooperációs és integrációs folyamatokban, c./ elő kell segitenie felsőoktatásunk fejlődését, kapcsolódását nemzetközi rendszerekhez, folyamatokhoz, diplomáink elismerését, d./ támogatnia kell az intézményeinkben folyó oktatás stabilitását, növelnie kell a szakmai ismeretek és nyelvek tanulásának szinvonalat, ej elő kell segitenie távlati külgazdasági külpolitikai céljaink teljesülését. A felsorolt célokból következően előnyben kell részesíteni a legalább egy féléves, az egyetemi hallgató tanulmányaiba beilleszthető, a fogadó intézmény reguláris oktatásába történő bekapcsolódással megvalósuló egyéni részképzést a rövidebb időtartamú, csoportos, a reguláris oktatáshoz csak periférikusán tartozó feladatok elvégzésére irányuló formákkal szemben.
