Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1987-1988
1988. április 11. (825-1002) - 1. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai, a kapcsolatok szervezésének, ügyintézésének helyzete - 2. A térítéses képzés tapasztalatai - 3. Beszámoló a Közlekedésmérnöki Kar munkájáról - 4. Javaslat az orosz nyelvű robottechnikai szakirány célkitűzésére és tantervére - 5. Javaslat az 1988-89. tanévben induló Paksra kihelyezett Energetikai üzemmérnöki szak energetikai rendszer-és irányítástechnikai ágazat tantervére - 6. A Központi Igazgatási Egységek szervezeti és működési szabályzata - 7. Az arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozásának szabályai - 8. Külföldi doktori cím honosítása
- 1 1. A téritéses képzés szervezésének és működésének főb b ' állomásai 1983 tavaszán egy Művelődési Minisztérium-i tájékozódás kapcsán a BME karai - támaszkodva a tanszékek több esetben kifejezetten lelkes hozzáállására - készségüket fejezték ki az idegennyelvű és magyarnyelvű téritéses képzésben való részvételre. A képzést a 124/1983/MK 20/MM sz. utasitás szabályozta, amely ösztönző feltételeket biztositott mind az intézmények, mind pedig az oktatók számára. 1983 végén az oktatási rektorhelyettes irányításával egy, a kari és más egyetemi szervek képviselőit is tartalmazó munkabizottság és egy operatív teendőket ellátó munkacsoport kezdte meg a téritéses képzés előkészítését. Az Egyetemi Tanács 1984. junius 18-i ülésén tárgyalta az előkészítés helyzetét és felhatalmazta a rektort a hallgatók felvételére, a tantervek jóváhagyására. A téritéses képzés első hallgatói az 1984/85ös tanévben iratkoztak a BME-re. 1985-ben a tantervek jelentős módosítására keriilt sor. Ugyancsak 1985-ben készült el "A téritéses képzés gyakorlata a BME-n" c. anyag, amely - bár azóta többször módosult - a képzés belső szabályozásának tekinthető. 1986-ban készült el az idegennyelvű képzés tanulmányi és vizsgaszabályzata. 1987-ben a 10/1987 (VI.29) MM.sz. rendelet (és a hozzá kapcsolódó 104/1987(Műv . K.14) MM.sz. utasitás) újra szabályozva a téritéses képzést, egységesítette a teljes- és részképzésben résztvevők tandijaival és térítési dijaival kapcsolatos gazdasági kérdéseket és korlátozta az intézmény szabadságát a visszavásárolható deviza felhasználását illetően. 1988 januárja óta a téritéses képzés rektorhelyettesi munkacsoportjának feladatait és az Oktatási Osztály külföldi ösztöndíjas hallgatókkal kapcsolatos tevékenységét a Külföldi Hallgatók Mérnökképzési Központja látja el.
