Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1987-1988

1988. április 11. (825-1002) - 1. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai, a kapcsolatok szervezésének, ügyintézésének helyzete - 2. A térítéses képzés tapasztalatai - 3. Beszámoló a Közlekedésmérnöki Kar munkájáról - 4. Javaslat az orosz nyelvű robottechnikai szakirány célkitűzésére és tantervére - 5. Javaslat az 1988-89. tanévben induló Paksra kihelyezett Energetikai üzemmérnöki szak energetikai rendszer-és irányítástechnikai ágazat tantervére - 6. A Központi Igazgatási Egységek szervezeti és működési szabályzata - 7. Az arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozásának szabályai - 8. Külföldi doktori cím honosítása

- 19 1.2. Tfikés országok vonatkozásában Tőkés viszonylatban ugyancsak növekedtek kiutazási lehetőségeink, az 1986. évi 714-ről, 1987-ben 829-re emelkedett (16%). Vendégfogadásaink száma 96-ról 91-re csökkent. Ezzel az alapvetően pozitiv megállapítással szemben - melynek legnagyobb értékét az adja, hogy a közismerten romló körülmények ellenére sikerült a korábbi poziciókat fenntartani - az egyetem oktatói, kutatói és dolgozói közvéleményében egyre élesedő birálatok hangzanak el a kiutazási lehetőségek elégtelenségéről. A panaszok közül a legáltalánosabb az, hogy a szakmai előrehaladás és tapasztalatcsere szempontjából leginkább hasznosnak itélt fontos nemzetközi konferenciákra alig, vagy nem lehet eljutni. Oktatói vélemények szerint igy nehéz a tudomány nemzetközi vérkeringésében maradni. További nehézség, hogy a fejiett tőkés országokba az áliamközi és kormányközi kuituregyezmények és műszaki, tudományos egyezmények aiapján az elérhető ösztöndijas és rövid tanulmányutak száma elégtelen, messze a jogos igények alatt maradt. Ez utóbbiak alapján lebonyolított ösztöndijas és rövid tanulmányutak közül elsősorban az NSZK DAAO, Humboldt, FES és CDG által alapított ösztöndijakat kell megemlíteni, melyek hozzájárultak az elmúlt évben is komoly tudományos eredmények eléréséhez (kandidátusi, doktori disszertációkhoz kisérletek folytatása). A kiutazási költségek állandó növekedése következtében azok fedezetének egyre nagyobb hányadát kell "külső" vállalati, intézeti és kiutazó saját forrásából biztosítani, miközben e lehetőségek igénybe vétele is egyre inkább romlik. Az így kialakult hátrányos helyzetünket csak részben tudta ellensúlyozni a Térítéses Képzésből származó bevétel nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére felhasználható része.