Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1987-1988
1988. április 11. (825-1002) - 1. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai, a kapcsolatok szervezésének, ügyintézésének helyzete - 2. A térítéses képzés tapasztalatai - 3. Beszámoló a Közlekedésmérnöki Kar munkájáról - 4. Javaslat az orosz nyelvű robottechnikai szakirány célkitűzésére és tantervére - 5. Javaslat az 1988-89. tanévben induló Paksra kihelyezett Energetikai üzemmérnöki szak energetikai rendszer-és irányítástechnikai ágazat tantervére - 6. A Központi Igazgatási Egységek szervezeti és működési szabályzata - 7. Az arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozásának szabályai - 8. Külföldi doktori cím honosítása
- 20 A források átalakulása azzal a következménnyel is jár, hogy a kiutazásokat egyre kevésbé lehet a tudatos káderpolitika eszközeként felhasználni, hiszen ezeknél az utaknál a kiküldő költségvállaló igényeinek kell eleget tenni. Természetes azonban, hogy az egyetemi oktató- és kutatómunka szempontjából az igy létrejött utak is egyértelműen hasznosak. A tőkés kiutazások legnagyobb hasznát változatlanul az adja, hogy gyorsan hozzá lehet jutni olyan, csúcstechnikákkal és technológiákkal kapcsolatos információkhoz, amelyek az ország iparának szerkezetátalakításával, a hatékonyság és minőség javitással kapcsolatban az oktató- és kutatómunkában felhasználhatók. Összefoglalva azt kell hangsúlyoznunk, hogy az összes kiutazási lehetőségek növekedésének ténye nem fedheti el azt a súlyos problémát, hogy az egyetem számára központi forrásokból biztositott lehetőségek nincsenek arányban a kibontakozásban viselt felelősségünkkel. Különösen fontos lenne, és egyúttal alapvető központi káderpolitikai előirások teljesítését szolgálná a fiatal oktatók nemzetközi tapasztalatszerzésének szervezett uton történő elősegitése. Erre vonatkozóan a Gépészmérnöki Kar javasolta olyan egyetemi ösztöndijalap létrehozását, mely főleg fiatal oktatók 1-3 hónapos kiutazását támogatná adott tématerület tanulmányozása, tudományos együttműködésben való részvétel céljából. Erre elvben rendelkezésre állnak központi források, azonban ezek meg sem közelitik a szükséges mértéket. Ki kell emelni, hogy 1987-ben két nagyhirü műszaki felsőoktatási intézménnyel kötöttünk megállapodást ( az ETH Zürich-el és az RWTH Aachen-el), valamint előkészítettük az együttműködést az INSA de Rennes francia kutatóintézettel és a kanadai Quebeci Egyetemmel. Ezen megállapodások alapján a munkatervek kidolgozása most van folyamatban.
