Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1987-1988
1988. április 11. (825-1002) - 1. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai, a kapcsolatok szervezésének, ügyintézésének helyzete - 2. A térítéses képzés tapasztalatai - 3. Beszámoló a Közlekedésmérnöki Kar munkájáról - 4. Javaslat az orosz nyelvű robottechnikai szakirány célkitűzésére és tantervére - 5. Javaslat az 1988-89. tanévben induló Paksra kihelyezett Energetikai üzemmérnöki szak energetikai rendszer-és irányítástechnikai ágazat tantervére - 6. A Központi Igazgatási Egységek szervezeti és működési szabályzata - 7. Az arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozásának szabályai - 8. Külföldi doktori cím honosítása
- 4 fesszort küldtünk külföldre és oktatásunkba gyakorlatilag nem kapcsolódott be külföldi oktató. Hallgatóink egyetem által szervezett nemzetközi szakmai kapcsolatai hosszú időn át a szocialista országokban töltött nyári csoportos szakmai gyakorlatokra korlátozódtak. Az ösztöndijas külföldi hallgatóink jelenléte nem befolyásolta nemzetközi kapcsolataink fejlődését. Ugyancsak messze elmaradt az egyetem szakmai súlyától, szellemi és anyagi kapacitásaitól a közvetlen szellemi export (külföldi megrendelésre végzett kutatás, fejlesztés, találmány, know-how, szoftver hasznositás). Az egyetem nemzetközi kapcsolatainak különböző területei között nem alakult ki a szükséges koordináció, kooperáció. Az elmúlt néhány évben jelentős változás következett be az egyetem nemzetközi kapcsolataiban és annak feltételeiben: - Megindult és jelentősen fejlődött az angol nyelvű téritéses képzés, amely hozzásegit a nemzetközi kapcsolatok nyelvtudásbeli feltételeinek megteremtéséhez (jelenleg kb. 450 oktató tanit angol nyelven és egyre több hallgató vesz részt időlegesen az angol nyelvű képzésben), a nyelvi akadályok megszüntetésével lehetővé teszi a hallgató cserét, vendégprofesszorok cseréjét, érdemi bekapcsolódásunkat a felsőoktatás nemzetközi rendszerébe, jelentősen (konvertibilis devizában alapvetően) hozzájárul a nemzetközi kapcsolatok anyagi feltételeihez. (A téritéses képzés szempontjából a nemzetközi kapcsolatok fejlődése az egyetem reputációjának növelésén, a képzéssel kapcsolatos információk terjedésén, a képzés személyi feltételeinek megteremtésén keresztül első rendű "üzleti érdek").