Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1986-1987
1986. december 22. (181-312) - Az Egyetemi Tanács és a Bizalmi Testület együttes ülése - Zárt ülés - 1. Az 1987 februárjában induló új szakmérnöki szakok tantervei - 2. Tájékoztató a HM kiegészítő képzés bevezetésének előkészítéséről - 3. Előterjesztés a Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel történő kitüntetésre - 4. Határterületi műszaki doktori ügyek - 5. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására
- 3 5. Az elszámolás javasolt alapmodellje. Az elszámolás javasolt modellje a korábbinál kedvezőbb. Ennek lényege: az árbevételből az alábbiak kerülnek közvetlenül levonásra: - az állami befizetési kötelezettségek, - a dologi kiadások /anyagköltség, álló- és fogyóeszközök költsége, szolgáltatások dija, kiküldetési dij, találmányi di j,stb./, - a hallgatók munkadija. Javasol juk ,hogy az igy kiadódó maradvány képezze az intézményi és személyi részesedés arányainak meghatározási alapját / a korábbiakban ezt az árbevétel képezte/. Az intézményi részesedésből kell fedezni: a többletmunkád!j SZTK járulékát i a közvetve segitők jutalmát, az álló- és fogyóeszköz pótlási keretet, a nyereségadót, az érdekeltségi /fejlesztési- , szociális és kulturális-, jutalom-/ alapokat. A személyi és szervezeti egység részéből kell fedezni: a határozott idejű alapbéremelést, a többletmunkadijat, a céljutalmakat, az időszaki /külső/ munkatársakat. Ebből a részből saját kezdeményezésre növelhető az álló- és fogyóeszköz-pótlási keret, továbbá bel- és külföldi rendezvények, tanfolyamok stb. részvételi dijaira érdekeltségi alapot képezhetnek. Ennek a számitási eljárásnak az az előnye, hogy a dologi kiadásokat és a hallgatók munkadiját nem terhelik /nem drágitják/ a belső elvonások, csupán az állami befizetések. 6. Az alapmodell változatai. A belső elvonások jogcimeit a miniszteri utasitások rögzitik mértékük megállapítása azonban intézményi hatáskört képez. Az elvonásokra vonatkozó elszámolási modell az előkészítés első fázisában (a nyári időszakban két változatban készült /A és B változat/. A közvélemény többsége a közvetlen részesedés arányát és a decentralizáltabb hatásköröket tartal mazó modellt /B változat/ helyeselte.
