Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1985. szeptember 16. (28-112) - 1. A BME távlati fejlesztési terve

» 3 a költségvetési juttatásokat, ugyanakkor óvatosságra intenek ennek túlhangsúlyozását illetően, mondván, hogy az oktatási kormányzat értelmezheti ezt úgy is, hogy a Műegyetem majd eltartja önmagát, ez pedig nem csak lehetetlen,de ütközik a szocialista oktatásról alkotott elképzeléseinkkel is'. A Műszaki Egyetemnek a műszaki oktatás egészében elfoglalt helyét illetően ismételten felvetődik a műszaki egyetem /egyetemek/ és a főiskolák egymáshoz viszonyított szerepének kérdése. A fejlesztési tervben és a közvéleményben általában szintkülönbségről beszélnek amikor ez szóba kerül, pedig nem ez a lényegbeli különbség, hanem a képzési cél és az iparban betöltendő feladatkör. Ennek kapcsán többen kifogásolják az egyetemi és főiskolai intézményhálózat szinte korlátlan és kétoldalú egybekapcsolódásáról meghirdetett programrészt. Az egyetemi képzési rendszer és tantervek kidolgozásának nem lehet az a vezérlőelve, hogy az egyetem és a főiskolák között az átáramlást könnyítse. Az egyetemnek saját feladatait kell szemelőtt tartania és érvényesítenie. Az oktatási rendszer nyíltságáról elfogadott alapelvnek megfelelően természetesen biztosítania kell a főiskolák és egyetemek közötti átlépésnek a lehetőségét, de azt nem szabad a tantervépítés alapelvének nyilvánítani. Annak az egyénnek aki nem a neki megfelelő irányban indult,lehetőséget kell biztosítani a váltásra,de tudomásul kell vennie, hogy ez idő és energia veszteséggel jár. A beérkezett vélemények egybehangzóan hangsúlyozzák az alaptárgyi képzés jelentőségét, mert ebben látják a konvertálható ismeretanyag megszerzésének biztosítását. Teljes az egyetértés a technológiai képzés erősítését illetően. Ugyanakkor erőteljesen hangsúlyozzák az egyesületek a szervezési és vezetési ismeretek, az informatika,valamint általában a korszerű módszerek jelentőségét.