Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. január 13. (493-889) - 1. A felsőoktatásra vonatkozó új jogszabályok koncepcióinak véleményezése

- 2 A rektori /főigazgatói/ kollégium tanácskozó szervként működne az egymáshoz kapcsolódó oktatási kérdések megvitatására. A rektorok /főigazgatók/ az intézmények tanácsait rendszerű sen tájékoztatnák a kollégium munkájáról. ad.IV

. A« 1. pont 2. bekezdés. Az Otv. /120, 122 paragrafusai/ és e bekezdés között ellentmondást látunk. Ugyancsak e pont ötödik bajuszában leirtak átfogalmazását javasoljuk a következőképpen: "az oktató-nevelő és kutatómunka, továbbá a továbbképzés összehangolása, szervezeti és anyagi feltételeinek biztositása." ad.IV

. A„2. pont 2. bekezdés. Kivánatos lenne, ha az R végső formájában tartalmazná azokat a felsőbb jogszabályokat, melyek alapján az elkészítendő intézményi SzMSz-ek kizárhatnának minden oktatáspolitikai érdeket sértő határozatot. Ezzel minimálisra lenne csökkenthető a kellően nem definiálható, esetleg az önkényesség látszatát is keltő "oktatáspolitikai érdekre" való ad hoc hivatkozással történő határozat-megsemmisités. ad.IV

. B. 2. és 3. pontjai. Az a helyes törekvés, hogy az intézményi tanácsok demokratikusak, szakszerűek legyenek még a BME-hez hasonló nagyságú intézmények esetén is, a vitaanyagban ismertetett módon - véleményünk szerint-nem vezethet sikerre, mert: a/ az intézményi tanács hatáskörébe utalt számos kérdés /pl. tantárgyprogramok, kutatási tervek jóváhagyása/ szaksz • séget kiván, igy az un. szakmai testület létrehozásával a tanács nem tehermentesíthető, b/ az intézményi tanács szavazati jogú tagjainak létszáma ix BME-n az A változat szerint 66, a B változat szerint 85 fő lenne. Az ilyen létszámú tanácsok működtetése - a kor színvonalának megfelelően - nem lehetséges. A meghivottak tervezett százalékos aránya azzal a veszéllyel is járna, hogy a tanács gyakran nemcsak működésképtelen, hanem határozatképtelen is lenne /Sok éves tapasztalat szerint gyakori a meghivottak meg nem jelenése./,