Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1985. szeptember 16. (28-112) - 1. A BME távlati fejlesztési terve

- 3 - Olyan részletkérédseket, mint pl. a kari jegyzetkiadási terv, a tanév időbeosztása, leckekönyvek kezelése, vagy a mérnöktovábbképzés propagálása /III.9.pant/-ki kell hagyni a távlati tervből. - Ne az oktatás struktúrájához igazitsuk az intézeteket, hanem inkább a tudomány területekhez, mert igy nem merevítenének le az oktatási strukturát. /V.4.3./ - A karck létének igazolására a V. 6.8.pontban két indck fogalmazódik meg: oktatásszervezési feladatok és az, hogy történelmileg kialakult. Ez igy igaz is, hiszen a 4.pontban minden írás hatáskört ez intézetek kaptak meg. /személyzeti, gazdasági, tudományos/ Ugyanakkor a 8.perit azon fáradozik, hogy a különböző karokhoz tartozásból adódó problémákat hogyan lehet feloldani...Mindezekből következhetne egy kézenfekvő megoldás: meg kellene szüntetni a karckat. Az igy ellátatlan oktatási feladatokat egy egyetemi /megerősített és magas feken gépesített/ oktatási osztály láthatná el a különféle képzési irányoknak megfelelő tanácsok kiszolgálása utján. - A VII. ponttal összefüggésben: létre kellene hozni a BME gyakorló iskoláját, vagy iskoláit - szakközépiskolákból /hasonlóan az ELTE gyakorló iskoláihoz/. Ezek jól szolgálnák a mérnöktanár képzésünket és az oktatási utánpótlásban is növelné lehetőségeinket. - A II. 14.ponthoz: a fogalmazás érthető, ha ez azt jelenti, hogy "egy" államvizsga, vagy szigorlati tárgy keretében több tárgy tananyagáról kell számot adni, de ez esetben elegendőnek tartjuk a tárgycimeket megadni. - A II. 16.ponthoz: a heti 50 órás hallgatói munkaidőelőirányzatot tul formálisnak tartjuk. /Egyébként ezt az előirányzatot, illetve egyáltalán, a kötelező óraszámon kivüli időtervezést a legtöbb tanszék elveti./ - A személyzeti munkával foglalkozó fejezet VI. 4 pontját az uj oktatási törvénnyel ellentmondónak érezzük. A törvény a tanári, docensi kinevezés társadalmi rangját emeli, a fejlesztési terv pedig a kinevezendők számát formálisan kivánja korlátozni. Ugynacsak az oktatási törvénnyel ellentmondónak látjuk a VI.8.pontban azt a megállapítást, hogy a tan-' szék -, intézetvezetők megbízásának időtartamát egyetemi szinten kell meghatározni. Ezt a jogot a törvény 126.§-a a Minisztertanács hatáskörébe utalja. - A II. 3.pontban a csúcstechnológiák és a hazai technológiai szint ellentmondásában az oktatásnak igenis a csúcstechnológiák mellett kell állást foglalnia, mert mire a hallgatók az iparba kerülnek, ezek egy része már hazai alkalmazásba fog kerülni. A hazai technológiai szinthez igazitott oktatás az elmaradást konzerválja. - A hallgatók közvetlen kötődése a tanszékekhez nagyon fontos előrelépés lenne, ehhez a feltételek megteremtéséről a tervezet nem szól. - A tudományos kutatással és fejlesztéssel kapcsolatban egyetértünk, azzal, hogy az egyetemen felhalmozott szellemi és anyagi erőt az egész társadalom szolgálatába kell állitani és növelni kell a BME szerepét az ország tudományos életében. Ehhez megfelelő szabályozókra van szükség, mert a jelenlegiek ezt a folyamatot inkább akadályozzák, mintsem segitik.