Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986
1985. szeptember 16. (28-112) - 1. A BME távlati fejlesztési terve
BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR BUDAPEST XI., BUDAFOKI ÜT 4-6. K. I. 14 DÉKÁN Dr.Polinszky Károly rektor elvtársnak He 1 y b e n Hiv.sz.: 1431/85. Gm.1-250.983/1985. Tá rg y : Gépészmérnöki Kar észrevételei "A Budapesti Műszaki Egyetem távlati fejlesztési terve 1986-2000" c. tervezethez. A gépészmérnöki Kar intézetei és tanszékei megvitatták a tervezetet és észrevételeiket Írásban is rögzítették. Ezt követte 1985. szeptember 5-én a Kari Tanács vitája. Az észrevételek a következőkben összegezhetők: a/ A tervezet minőségét illetően megoszlottak a vélemények. A többség véleménye az volt, hogy a jelenlegi szöveg az előzőeknél jobb s érezhető a fogalmazóknak az a törekvése, hogy a korábbi vitákban elhangzottakat érvényesítsék. b/ Általánosnak tekinthető az a vélemény, hogy bár a tervezet tartalmaz terv jellegű részeket /esetenként túlrészletezve/, jellege alapján Koncepciónak minősíthető. További alapvető átdolgozásának azonban sem indeka, idő hiján pedig lehetősége sincs. Ezért a Kar véleménye szerint az alábbi, a karon általános egyetértésben megfogalmazott változtatások átvezetése után a koncepciót sürgősen ki kellene adni: - Ki kellene hagyni a szövegből a nem koncepcionális részeket.Ezeket a középtávú tervben kellene megfogalmazni. - Egyértelművé kellene tenni, hogy a I.fejezetben megfogalmazottak nem a rendelkezésre álló feltétele k /mert az ilyen beállításnak a 2000-ig terjedő időszakra nincs realitása/, hanem az egyetem álta l * íregkivánt feltétele k, s az cktatás-, nevelés-, kutatás intenziv fej- , lesztésének igényei csak olyan üterrberi és mértékben teljesíthetek, amilyen mértékben e feltételek valóban rendelkezésre is állanak. Eb- * bői következik az egyetemek az a kötelezettsége, hogy maga is minden lehetségest tegyen rreg e feltételek teljesítéséért. - Ezzel összefüggésben a karnak az a véleménye, hogy a központi forrásokból várható kutatási támogatásokat a koncepció túlbecsüli, miközben a vállalati fejlesztőmunkában történő részvételünk lehetőségét és szükségességét alábecsüli. Ez a hibás stratégiai alapállás eleve visszafogja az egyetem fellépését a központi forrásokból folyó kutatómunka egyéni érdekeltségének erősítése ós az ipari szerződéses munkák versenyképességessegenek fejlesztése érdekében. - A közhangulat javítása és a koncepció mozgósító jellegének erősítése érdekében meg kell változtatni az oktatás nyitottságának szervezeti vetületeivel és a nem mérnöki jellegű képzési profil esetleges bővítésével kapcsolatos részeket. Előbbit illetően világosan meg kell mondani, hogy milyen irányban kell a karck szerepét változtatni s ha a /jelenleg homályos/ fogalmazás uj kar létesítését takarja, akkor ennek mi a feladata, hogyan segiti a nyitottságot. Utóbbival kapcsolatban félreérthetetlenül ki kell mondani, hogy a mérnökképzés profiljától eltérő képzési feladatot az egyetem csak akkor vállalhatja, ha ennek valamennyi feltételét az érdekeltek biztosítják.
