Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. január 13. (493-889) - 1. A felsőoktatásra vonatkozó új jogszabályok koncepcióinak véleményezése

20. szám MŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY 885 csak a művészeti szakközépiskolába jelentkezők számára ír elő felvételi vizsgát. A javaslat lehetővé teszi, hogy külön jogszabály bármely középfokú iskolába való felvételt — akár szélesebb körben, akár csak meghatározott képzések vonatkozásában — eredményes felvételi vizsgához kösse (87. §)• 7. A javaslat a középfokú iskolai tanulók speciális jogai között garanciát nyújt arra, hogy a középfokú nevelésben, oktatásban ne legyenek „zsákutcák": a tanulmányokat más középfokú iskolában lehessen folytatni (90—91. §). V> fejezet A felsőfokú iskolai nevelés-oktatás A 94—127. §-hoz 1. A felsőoktatás feladatai közül a javaslat — a fejlesztési programnak megfelelően — a szocialista értelmiségi szakemberképzést, a továbbképzést, valamint mindezzel kapcsolatban az oktató és a kutató tevékenység egységét emeli ki (94— 96. §). 2. A felsőoktatási intézmények együttműködésére vonatkozó rendelkezések a „nyitottságot", a társadalom előtt álló feladatok vállalását segítik. A regionális tanácsok megalakításának lehetőségét a javaslat az együttműködés intézményesített formájaként szabályozza (97. §). 3. A javaslat — a 13. §-hoz fűzött indokolásban foglaltak alapján — két felsőoktatási szintet határoz meg, és ennek megfelelő két intézménytípust — egyetemet és főiskolát — szabályoz. Azt a rendelkezést, hogy felsőoktatási intézményben — kivételesen — középfokú szakképesítést is lehet szerezni, egyes művészeti felsőoktatási intézményekben folyó középfokú szakmai képzés indokolja (98—101. §). 4. A felsőoktatási intézménybe való felvétel szabályai lényegében megfelelnek a hatályos jognak, azonban a javaslat lehetővé teszi az alkalmassági vizsgák bevezetését is. Elsősorban a középiskolai tanulmányok során elért kiváló eredmények elismerését, különös méltánylást érdemlő esetekben pedig a társadalmi igazságosság érvényesítését szolgálja az a rendelkezés, hogy a szükséges előképzettség, a felvételi, illetőleg az alkalmassági vizsga vagy annak egy része alól felmentés adható (102—103. §). 5. A hallgatói jogok egyik csoportját az úgyner vezett „hallgatói politikai jogok" alkotják. E körbe tartozik a véleményezési, továbbá a felsőoktatási intézmények tanácsaiban, testületeiben és munkabizottságaiban való széles körű képviseleti jog. Ezeket a hallgatók egyénileg vagy közösségeik és szervezeteik által gyakorolják. A javaslat újonnan szabályozza a hallgatók öntevékenységének kibontakoztatását szolgáló diákönkormányzati szervek létesítésének lehetőségét, és az önkormányzati elvet a hallgatók Öntevékeny csoportjának működésére is kiterjeszti. A hallgatói jogok másik nagy csoportja a hallgatók egyéni, a társadalmi igényekkel is egybeeső érdeklődésének kielégítését kívánja előmozdítani. A javaslat lehetővé teszi — elsősorban a kivételes képességű hallgatók részére — egyéni tanulmányi rend megállapítását. Ugyancsak az ismeretek szélesebb körének elsajátítására, az általános és a szakmai műveltség bővítésére, a szűkebb szakmákhoz tartozó kiegészítő ismeretek megszerzésére nyújt lehetőséget az „áthallgatás" és a párhuzamos képzésben való részvétel megengedése, a vendéghallgatói intézmény törvénybe foglalása, továbbá a párhuzamosan meghirdetett foglalkozások közötti választás lehetőségének biztosítása (104—105. §). 6. A felsőoktatásban jelenleg a hallgatók tandíjat fizetnek; tandíjmentességet a jogszabályok csak kiemelkedő tanulmányi eredmények alapján biztosítanak. A javaslat a felsőfokú alapképzésre is előírja az ingyenességet (6. §); ha ez alól jogszabály kivételt tesz, a hallgató — a tanulmányi eredményétől függő mértékű — tandíjat fizet (107. §). 7. A felsőoktatási intézmény által az alapképzésben kiadott oklevélnek kettős képesítő hatálya van; meghatározott munkakörök betöltésére képesít (effectus civilis), illetőleg meghatározott továbbképzésben való részvételre jogosít (effectus academicus), ideértve a szakosító továbbképzésben, illetőleg a tudományos továbbképzésben, továbbá a kiegészítő képzésben való részvételt is (110. §). 8. A javaslat — megerősítve az eddigi gyakorlatot — szabályozza, hogy a felsőoktatási intézmények saját maguk által alapított emlékérmeket, kitüntetéseket a velük kapcsolatban álló gyakorlati szakembereknek is adományozhatnak (113. §). 9. A javaslat az oktatásban részt vevő kutatóknak az oktatókkal azonos jogállását írja elő; bevezeti az ötévenként engedélyezhető fizetett kutatási szabadságot; egyes szakmákban elhárítja annak jogi akadályát, hogy az oktatók a szakképzettségüknek megfelelő gyakorlati tevékenységet folytassanak. A felsőoktatási intézmények és a társadalom kapcsolatát a javaslat azzal is erősíti, hogy oktatói munkakörökben vendégoktatók foglalkoztatását lehetővé teszi. E kapcsolat erősítését szolgálja az is, hogy kiváló elméleti és gyakorlati szakemberek részére címzetes egyetemi, főiskolai tanári vagy docensi cím adományozható, illetőleg a felsőoktatási intézményekből a gyakorlatba átlépő egyetemi és főiskolai tanárok, valamint docensek címzetes tanári és docensi címet viselhetnek (114—116. §).• 10. Az egyetemek és főiskolák, továbbá az egyetemeken szervezett egyetemi és főiskolai karok létesítésének és megszüntetésének rendje nem változik. A továbbképzés jelentőségére tekintettel azonban a jövőben az egyetemi továbbképző intézet létesítése és megszüntetése a Minisztertanács hatáskörébe kerül. A többi önálló oktatási szervezeti egység és a tanszék létesítését, valamint megszüntetését a Minisztertanács szabályozza. <