Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. január 13. (493-889) - 1. A felsőoktatásra vonatkozó új jogszabályok koncepcióinak véleményezése

886 MŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY 20. szám A felsőoktatási intézmények eltérő felépítése miatt az oktatási szervezeti egységek típusainak teljes körét a javaslat nem sorolja fel, ezeket a végrehajtási szabályok, illetőleg az intézmények maguk határozzák meg (117—120. §). 11. A felsőoktatási intézmények irányítási rendszerében kiemelkedő jelentőségű a szakmai önállóság alapelve. A javaslat ezt az elvet, valamint a felsőoktatási intézmények feladatait figyelembe véve rögzíti az önállóság legfontosabb területeit. A javaslat a képzés tartalmának meghatározásával, a tudományos kutatások szervezésével, valamint a hallgatói ügyekkel kapcsolatosan a felsőoktatási intézmények számára nagyfokú önállóságot biztosít, ezeket és a javaslatban meghatározott más feladataikat saját szabályzataikban rendezik. Az önállóság garanciája az is, hogy a felsőoktatási intézménynek joga van minden olyan ügyben véleményt nyilvánítani, amelyben a döntés az irányító miniszter vagy más felettes szerv hatáskörébe tartozik. Ezt egészíti ki a felsőoktatási intézmények általános javaslattételi joga, továbbá az irányító miniszter tájékoztatási kötelezettsége. A javaslat — eltérően a jelenlegi jogi szabályozástól — az egyetemek és főiskolák jogállása között nem tesz különbséget, a különbségek a képzési célban, továbbá az általuk ellátott más feladatok jellegében és mennyiségében jelentkeznek (121. §). 12. A felsőoktatási intézmények vezetése — a jelenlegi rendszernek megfelelően — az egyéni felelős vezetők és a testületek között megosztott hatáskörök gyakorlása útján, ezek együttműködésével valósul meg. A felsőoktatási intézményekben két típusú testület működik: a képviseleti jellegű tanácsok, valamint a szakmai testületek. Mindkettő összetételét, ezen belül a választott és a meghívott személyek arányát, továbbá létesítésük és működésük rendjét külön jogszabályok keretei között a felsőoktatási intézmények határozzák meg. A javaslat a szakmai testületeket azzal a céllal létesíti, hogy az intézményi és az oktatási érdekeknek, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának, az intézményi tudományos kutatások irányításának és szervezésének, továbbá a felsőoktatási intézmények együttműködésének szakmai kompetenciával rendelkező fórumai legyenek. A szakmai testületek nem helyettesítik a képviseleti tanácsokat, azonban alkalmasak arra, hogy szakmai kérdésekben véleményt nyilvánítsnak; számukra ilyen kérdésekben döntési hatáskör is adható (122—124. §). 13. A javaslat megállapítja a felsőoktatási intézmények és a karok vezetőinek megbízására vonatkozó szabályokat. A felsőoktatási intézmények vezetői helyetteseinek, a karok vezetői helyetteseinek, valamint az önálló oktatási szervezeti egységek és a tanszékek vezetőinek megbízásáról a Minisztertanács rendelkezik. Az intézményi demokrácia erősítését szolgálja az a rendelkezés, hogy a javaslatban szabályozott, továbbá más — az irányító miniszter, valamint a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozó — vezetői megbízásoknál az intézményi testületek, az érintett oktatási szervezeti egységek javaslataira, valamint a társadalmi szervezetek véleményére figyelemmel kell dönteni (124—127. §). VI. fejezet A felnőttek iskolai oktatása A 128—143. §-hoz 1. Az általános, illetőleg az egyes oktatási fokokhoz, intézményekhez fűződő rendelkezések, továbbá a felvételre és a tanulók jogaira, kötelességeire vonatkozó szabályok — kevés kivételtől eltekintve — a felnőttek oktatásában is érvényesülnek, ezért a javaslat e fejezetben csak a felnőttoktatás sajátos oktatási formáit és az egyéb eltéréseket szabályozza (128. §). 2. A szakközépiskolai és a felsőfokú végzettség egyéni felkészülés alapján való megszerzését a gyakorlati oktatásra tekintettel szabályozza kivételes lehetőségként a javaslat (129. §). 3. A dolgozók általános iskolája elsősorban azoknak az oktatására szolgál, akik általános iskolai tanulmányaikat tankötelezettségük ideje alatt nem fejezték be. A munkahelyi szakmai képzésben való részvételnek általában feltétele az alapfokú iskolai végzettség. Erre tekintettel a javaslat lehetővé teszi azt is, hogy a dolgozók általános iskolai oktatását szakképzéssel együtt szervezzék. A dolgozók általános iskolájának ifjúsági osztályába elsősorban az vehető fel, akinek a tankötelezettsége megszűnt. A tankötelesek számára ugyanis az a kívánatos, ha az általános iskola nappali tagozatán végzik tanulmányaikat; ezért a javaslat csak kivételként, átirányítás alapján teszi lehetővé, hogy a dolgozók általános iskolájában teljesítsék a tankötelezettségüket. Az átirányítást a tanuló, a szülő, illetőleg az iskola is kezdeményezheti. Az átirányítási eljárás legfontosabb szabályait — garanciális okok miatt — a javaslat állapítja meg (132—133. §). 4. A dolgozók középiskolai — gimnáziumi, szakközépiskolai — oktatásának meglevő formái mellett a technikusképzést is szabályozza a javaslat. Míg a hatályos jog a dojgozók gimnáziumába, illetőleg négy évfolyamos szakközépiskolájába való felvételt meghatározott életkor betöltéshez és munkaviszonyhoz köti, a javaslat a folyamatos tanulás elősegítése érdekében feltételként csak az iskolai végzettséget irja elő. A dolgozók középiskoláiban tehát a tankötelesek is — engedélyezési eljárás nélkül — tanulhatnak. A felnőttek iskolai oktatásának a jelenleginél oldottabb szabályai azt kívánják elősegíteni, hogy az egyes oktatási formák keretében minél többen tanulhassanak (134—• 140. §).