Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. január 13. (493-889) - 1. A felsőoktatásra vonatkozó új jogszabályok koncepcióinak véleményezése

884 MŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY 20. szám 6. A javaslat megállapítja az oktatási intézmények tanulói vagy hallgatói közé jutás típuseseteit és a felvétel általános szabályait (61—62. §). A felvétel feltételeit és a garanciális jelentőségű eljárási rendelkezéseit oktatási fokonként határozza meg. 7. A tanulók, illetőleg a hallgatók közösségeinek — az osztályoknak, a felsőoktatásban pl. évfolyamoknak —, valamint a társadalmi szervezeteknek a javaslat — a hatályos joggal egyezően — döntési, egyetértési, javaslattevő és véleményezési jogkört biztosít. Azoknak az ügyeknek teljes körű meghatározása, amelyekben e jogkörök érvényesülnek, törvényi szintén nem indokolt; mind az ügyek köre, mind a jogkörök gyakorlásának biztosítása további jogi szabályozást igényel. Az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény a Magyar Űttörők Szövetségét és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget jogosítja fel az ifjúság képviseletére. A javaslat — meghatározott esetekben — a tanulók, hallgatók közösségének képviseletére a diákönkormányzati szerveket is felhatalmazza (63. §). 8. Az alap- és középfokú iskolák igazgatói állásainak betöltésére — a fejlesztési program alapján — a javaslat bevezeti a pályázati rendszert. Az igazgató személyének kiválasztásában a nevelőtestület részvételét garanciális okból írja elő (64. §). 9. Az alap- és középfokú iskolákban a munkahelyi demokratizmus fejlesztését szolgálják a javaslatnak a nevelőtestületek, valamint a szakmai munkaközösségek szerepét meghatározó rendelkezései'(65—66. §). 10. A javaslat az alap- és középfokú iskola, valamint társadalmi környezete kapcsolatának intézményes kereteként szabályozza az iskolatanácsot (68. '§). III. fejezet Az alapfokú iskolai nevelés-oktatás A 69—74. §-hoz 1. Az alapfokú nevelést, oktatást a javaslat az általános iskola feladataként szabályozza; a fogyatékos tanulók alapfokú nevelését, oktatását ellátó intézmények teljes körét — a fogyatékossághoz igazodó sajátosságait megtartva — általános iskolaként ismeri el. Ez a megoldás különbözeti vizsga nélkül lehetővé teszi az alkalmasságuk szerinti középfokú iskolában való továbbtanulásukat, elősegíti társadalmi beilleszkedésüket (69—70. §). 2. Az általános iskolai körzeteket az érintett korosztályhoz tartozó gyermekek és az iskolai tantermek számának a figyelembevételével állapítják meg. Ezért rendelkezik úgy a javaslat, hogy a gyermeket elsősorban abba az általános iskolába kell felvenni, amelynek körzetében lakik. Lehetnek azonban olyan, méltánylást érdemlő körülmények, amelyek alapján a szülők gyermeküket másik iskolába szeretnék beiratni. Ha a választott iskola a tanulót fogadni tudja, a szülő kérelmét teljesíteni kell. A nemzetiségekhez tartozó gyermekek felvételét az anyanyelvükön oktató vagy az anyanyelvüket is tanító iskola nem tagadhatja meg. Ez azonban a szülők számára lehetőséget és nem kötelezést jelent. Azt a fogyatékos tanulót, akit — a külön jogszabályban foglaltak szerint— a fogyatékosságának megfelelő általános iskolába áthelyeztek, a kijelölt iskolába kell felvenni. Az áthelyezett tanulót tehát másik iskola nem veheti fel, mert a tanuló érdekét, személyisége, képességei fejlesztését az szolgálja, ha a kijelölt iskolába jár (71. §). 3. A javaslat a középiskolai, illetőleg az egyetemi, főiskolai végzettség mintájára bevezeti az „alapfokú iskolai végzettség" fogalmát. IV. fejezet A középfokú iskolai nevelés-oktatás A 75—93. §-hoz 1. A középfokú iskolai nevelés-oktatás jelenlegi feladatait a javaslat bővíti azzal, hogy a fogyatékos tanulókat a középfokú iskoláknak is a fogyatékosság jellegét és mértékét figyelembe véve kell oktatniuk. A középfokú iskolatípusok nem változnak (75— 76. §). 2. Gimnáziumban középiskolai végzettséget ismét az érettségi vizsga letételével lehet szerezni (78. §). Ez a rendelkezés annak a célnak a megvalósítását szolgálja, hogy növekedjék az érettségi vizsga jelentősége, erősödjék szerepe a középiskolai tanulmányok összefoglalásában és ellenőrzésében. • 3. A szakközépiskolai nevelés-oktatás feladatai között a javaslat az iskolarendszerbe visszakerült technikusképzést is szabályozza. A technikusképzés ideje öt év; a tanuló a negyedik évfolyam sikeres elvégzése után érettségi vizsgát, az ötödik évfolyam elvégzése után pedig technikusképesítő vizsgát tehet. A javaslat a technikusképzés modelljének megfelelő további szakképzések bevezetését is lehetővé teszi. Középiskolai végzettséget szakközépiskolában is az érettségi-képesítő, illetőleg az érettségi vizsga letételével lehet szerezni (79—80. §). 4. A szakmunkásképző iskolai oktatást a javaslat a hatályos joggal megegyezően szabályozza (82-83. §). 5. A javaslat a speciális szakiskolát azoknak a fiataloknak szakmai oktatása érdekében létesíti, akik a fogyatékosságuk miatt más középfokú iskolában nem tudnak a tanulókkal együtt haladni (86. §). 6. A hatályos jog a középfokú iskolák közül * (s)