Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. január 13. (493-889) - 1. A felsőoktatásra vonatkozó új jogszabályok koncepcióinak véleményezése

20. szám MŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY 883 A javaslat lehetővé teszi a fogyatékos gyermekek nevelését ellátó önálló óvoda létesítését is. A gyermeknek az óvodai nevelésben való részvételét a javaslat kötelezővé teszi, ha fejlődését hátrányos helyzetük, illetőleg a gyermek fogyatékossága miatt a családi nevelés nem tudja kielégítően biztosítani <43. §). 2. Az iskolai életmódra való felkészítés első ízben jelenik meg magas szintű jogszabályban. Az óvodába járó gyermek fejlettségét — az iskolába lépés időpontjának megállapításához — az óvoda véleményezi (44. §). 3. A javaslat az óvodavezetői állások betöltését is pályázathoz köti, és a megbízást határozott időre korlátozza. A három vagy annál kevesebb csoportból álló óvodák vezetőinek megbízása továbbra is határozatlan időre szól, mert esetükben az általános szabály alkalmazása formális lenne (46. §). Ezzel az óvodavezetői állások betöltése megfelel a nevelési-oktatási intézmények vezetőire vonatkozó rendelkezéseknek. HARMADIK RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS I. fejezet A tankötelezettség Az 50—54. §-hoz 1. A tankötelezettség időtartamát a javaslat — a gyermek hatéves korától tizenhat éves koráig — a hatályos rendelkezéseknek, illetőleg a fejlesztési programban foglaltaknak megfelelően szabályozza, kezdetének időpontját azonban nem naptári naphoz, hanem a gyermek fejlettségéhez köti. Ez a szabályozás tekintetbe veszi az eltérően fejlett gyermekek együttes nevelésének, oktatásának gondjait. Egyben mérsékli a gyermek és a szülő esetleges kudarc-élményét, amely azáltal keletkezik, hogy a gyermek meghatározott naptári napig nem éri el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, jóllehet nem fogyatékos. A javaslat a tankötelezettség végső időpontját is a jelenleginél rugalmasabban állapítja meg, ugyanis, ha a fogyatékos tanuló iskolai tanulmányainak eredményes befejezése megkívánja, a tankötelezettsége egy vagy két tanévvel, legfeljebb a tizennyolcadik életéve betöltéséig meghosszabbítható (50. §). 2. A javaslat az iskolai életmódra való felkészítést az óvodák, illetőleg az általános iskolák feladatkörébe utalja. Az iskolai, előkészítő foglalkozáson való részvételt a javaslat a fogyatékos gyermekek tekintetében arra az esetre rendeli el, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget az óvodai nevelés nem tudta biztosítani (51. §). A tankötelezettség az iskolaelőkészítő foglalkozáson való részvételre kötelezés esetén is az 50. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megállapított időponttól kezdődik. 3. A tankötelezettség általános iskolában, annak elvégzése után középfokú iskolában vagy — indokolt esetben, engedély alapján — más oktatásban (pl. munkahelyi szakmai képzésben) való részvétellel teljesíthető.. A fogyatékos gyermek — eredményes oktatása érdekében — a fogyatékosságának megfelelő általános iskolában köteles a tankötelezettségének eleget tenni. A tankötelezettség teljesítéséért a javaslat a szülő felelősségét állapítja meg (52. §). E kötelezettsége elmulasztása szabálysértés, amely miatt külön jogszabályban megállapított büntetés alkalmazható. 4. Ha a tanköteles az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégezte és méltánylást érdemlő ok miatt (pl. a családja gazdasági tevékenységében venne részt) sem középfokú, sem más oktatásban nem kíván részt venni, a tankötelezettsége további teljesítése alól fel lehet menteni. Az iskolai nevelés szempontjából képezhetetlen tanköteles gyermeket a tankötelezettség egész időtartamára fel kell menteni (53. §). II. fejezet Az iskolai nevelés-oktatás közös szabályai Az 55—68. §-hoz 1. A nevelési-oktatási intézmények szakmai önállóságát a 10. §-ban foglalt alapelv törvényi keretekre utalva szabályozza. A javaslat a nevelő-oktató munka alapjaként a hagyományos dokumentumokat jelöli meg, amelyek az intézményi szakmai önállóság kereteit jelentik (55. §). 2. A javaslat az iskolai nevelés-oktatás hagyományos formáit soroja fel, azonban további formák kialakítását is lehetővé teszi (56. §). 3. A vállalatoknak érdekük, hogy a munkaerőutánpótlás oktatásában közreműködjenek. Erre, valamint a gyakorlati oktatás során a vállalatoknál keletkező értékekre tekintettel mondja ki a javaslat, hogy a vállalatok gondoskodnak a náluk szervezett gyakorlati oktatás feltételeiről, valamint a tanulókat megillető juttatásokról (58. §). 4. Az iskola közvetlen társadalmi környezete (pl. a helységben működő vállalat, mezőgazdasági termelőszövetkezet, kórház, kutatóintézet) tevékenységének jellege szerint működhet közre a nevelőoktató munkában (59. §). 5. A felsőfokú tanulmányok idejének megrövidítését a javaslat nem teszi lehetővé. Nemzetközi viszonylatban ugyanis a képzési szint (egyetemi vagy főiskolai) megítélésének egyik ismérve a képzési idő. Ennélfogva a képzés idejének rövidítése külföldön bizonytalanná ténné a rövidebb idő alatt folytatott tanulmányok szintjének elbírálását, ami az egyén és a magyar felsőoktatás számára hátrányos lenne (60. §). i