Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. január 13. (493-889) - 1. A felsőoktatásra vonatkozó új jogszabályok koncepcióinak véleményezése

882 MŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY 20. szám c) A tanulónak, hallgatónak a fegyelmi eljárás tartamára az oktatási intézmény látogatásától való eltiltására pl. az iskolai munka vagy a fegyelmi eljárás zavartalansága érdekében kerülhet sor (34. §). d) A javaslat a fegyelmi eljárás szabályai közül csak a garanciális jellegűeket határozza meg (35. §). A fegyelmi eljárás részleteinek megállapítása végrehajtási jogszabályok tárgya. e) A volt hallgatóval szemben a fegyelmi intézkedés lehetőségét az értelmiségi hivatás védelme érdekében biztosítja a javaslat (36. §). 8. a) Ha a kárt jogellenesen és vétkesen — szándékosan vagy gondatlanul — okozták, polgári jogi felelősség keletkezik. A vétkesség feltétele a károkozó vétőképessége. A polgári jog a vétőképességre nem állapít meg korhatárt. A bírói gyakorlat — ha különleges körülmények mást nem indokolnak — általában a tizenkettedik év betöltésével állapítja meg a vétőképesség beálltát. A vétőképtelen személy nem vonható felelősségre, helyette gondozója felel. Ha a vétőképtelen tanuló a károkozáskor a nevelési-oktatási intézmény gondozásában volt (pl. tanítási idő alatt), a gondozó nem a szülő, mert nem volt abban a helyzetben, hogy a károkozást megelőzhesse. b) A javaslat a polgári jogi felelősség általános szabályaitól a következőkben tér el: — gondatlan károkozás esetén a tanuló, hallgató felelősségét korlátozza (37. §); — a nevelési-oktatási intézmény, illetőleg a vállalat felelősségét vétkesség nélküli felelősségként szabályozza (38. §). A javaslat szerinti speciális felelősségi szabályok a gyermekek, a tanulók és a hallgatók számára méltányosak. A gyermekek, tanulók, hallgatók és a nevelésioktatási intézmények, vállalatok közötti kapcsolatban az anyagi felelősségnek a javaslatban nem szabályozott kérdéseire a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről rendelkező 1977. évi IV. törvény 339—360. §-ait kell alkalmazni (39. §). IV. fejezet A pedagógusok és az oktatók A 40—41. §-hoz 1. A nevelési-oktatási rendszer fejlődésének záloga a pedagógus és az oktató szakképzettsége, valamint a hivatás gyakorlására való alkalmas• sága. A javaslat biztosítani kívánja, hogy a pedagógusokat a nevelő-oktató munkától más — azzal össze nem függő — feladatok ne vonják el. A nevelő-oktató munka közérdekű, ezért a javaslat a közfeladatot ellátó személyt megillető büntetőjogi védelemben részesíti: — a pedagógust és az oktatót mind a munkav szony, mind a nevelő-oktató munka végzésére ir; nyúló egyéb jogviszony alapján végzett tevékeny ségével kapcsolatban, továbbá — a nevelési-oktatási intézményben munkavéj zésre irányuló egyéb jogviszony alapján nevek oktató munkát végző személyt (pl. a telexkezek fakultatív tantárgyat tanító postai dolgozó (40. §). 2. Első ízben kerül sor arra, hogy a pedagóguso és az oktatók jogait és kötelességeit jogszabály á fogóan szabályozza. Á hivatás gyakorlásával ösz< függő jogok a pedagógus, illetőleg az oktató önálk ságát hangsúlyozzák a tananyag és a nevelési-ol tatási módszerek megválasztásában, a tanulók < a hallgatók tanulmányi munkájának, teljesítm: nyének, magatartásának értékelésében, valamir jogként is rögzítik a továbbképzésben, kísérleted kutatások végzésében való részvételét. A jogc gyakorlása mellett viszont kötelességként is k mondja a javaslat a tanulók, hallgatók teljesítmi nyének értékelését, a szakmai, pedagógiai ismert tek, a műveltség és a politikai-ideológiai képzet ség folyamatos fejlesztését. A nevelés és az okt; tás elveit híven tükröző kötelesség, hogy a ped; gógus, az oktató tartsa tiszteletben a gyermekei a tanulók, illetőleg a hallgatók emberi méltóság; és jogait (41. §). V. fejezet A szülők A 42. §-hoz A szülőkre vonatkozó szabályozásban a javasla nak más jogszabályok — pl. a családjogi törvén; a büntető törvénykönyv és a szabálvsértésekn szóló jogszabályok — meglévő rendelkezéseit figyelembe kell vennie: a szülőnek, gondozónál törvényes képviselőnek (a továbbiakban együt szülő) a gyermek nevelésével, gondozásával kap csolatos kötelességeit, ezek teljesítésének elmr lasztása esetére a jogkövetkezményeket, illetőleg tankötelezettséggel kapcsolatos szülői mulasztáso szankcióit ugyanis az említett jogszabályok rer dezik. A javaslat az óvoda, illetőleg az iskola és a szül közötti kapcsolatban szabályozza a szülő jogait é kötelességeit, természetesen annak szem előtt tai tásával, hogy azok a nevelést, oktatást segítsé (42. §). MÁSODIK RÉSZ AZ ÖVODAI NEVELÉS A 43—49. §-hoz 1. Az óvodai neveléshez való jogot a javask minden gyermek számára biztosítja. Ennek felte teleiről folyamatosan, a fejlesztési programba foglaltak szerint kell gondoskodni.