Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. január 13. (493-889) - 1. A felsőoktatásra vonatkozó új jogszabályok koncepcióinak véleményezése

20. szám MŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY 881 2. Az alap- és középfokú iskolai tanulói jogviszony azon a napon jön létre, amikor a tanulót az iskola tanulói közé beírják (25. §). A javaslat a tanulói jogviszony szünetelését az általános iskolai tanulók tekintetében — a tankötelezettség miatt — nem szabályozza. A tanulói jogviszony megszűnésének eseteit, illetőleg időpontjait a javaslat annak figyelembevételével határozza meg, hogy a tanuló és az iskola közötti jogviszony létezéséről csak addig lehet szó, amíg a kapcsolat valóban fennáll. Szociális megfontolások — pl. az hogy a tanulói jogviszonyhoz fűződő juttatásokra, kedvezményekre jogosultság bizonyos ideig ne szűnjék meg — a tanulói jogviszony tartamának meghatározásánál nem érvényesültek. Ez a szabályozás azonban nem zárja ki, hogy az egyes juttatásokra, kedvezményekre vonatkozó jogszabályok az említett érdekeket elismerjék, és a volt tanuló számára az indokolt juttatásokat, kedvezményeket a tanulói jogviszony megszűnése utáni időre is biztosítsák. Az általános iskolai tanuló tanulói jogviszonya az iskolai tanulmányok befejezéséig, illetőleg — ha nem végezte még el az általános iskolát — addig tart, ameddig tankötelezettsége folytán az iskolai oktatásban köteles részt venni. A középfokú iskolai tanuló tanulói jogviszonya megszűnésének időpontját a javaslat úgy szabályozza, hogy az ösztönözzön a tanulmányok befejezését jelentő vizsga letételére (26—27. §). 3. A hallgatói jogviszony kezdete a felvételhez kapcsolódik. A felsőoktatási intézménybe való felvételről ugyanis a jelentkező a felvételi vizsga után értesül, a beiratkozás azonban a tanév elején van. A felvétel és a beiratkozás között — közel két hónap alatt — a nagykorú hallgató jogállását a diákigazolvány tanúsítja, egyben a hallgatót a jogviszony alapján jogok is megilletik és kötelességek terhelik (28. §). A javaslat a hallgatói jogviszony szünetelésének és megszűnésének eseteit a hatályos joggal egyezően szabályozza (29—30. §). 4. Azok az ügyek, amelyeknek tárgya a tanulói vagy a hallgatói jogviszony keletkezése (pl. a felvétel), illetőleg megszűnése, közvetlenül összefüggenek a tanuláshoz való jog érvényesülésével. Ezért a javaslat az ilyen ügyben hozott első fokú határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosít. Az eljárási rendelkezések megállapítását — az ügyek sokféleségére, illetőleg arra való tekintettel, hogy valamennyi iskolafokra és intézményre alkalmazható egységes szabályozás nem lehetséges — a javaslat külön jogszabályokra utalja (31. §). 5. A tanulói és a hallgatói jogviszony tartama alatt a tanulók, illetőleg a hallgatók egyéb ügyeiben folytatott eljárásokról nemcsak a jogszabályok, hanem az iskolai szabályzatok is rendelkeznek. Ez idő szerint a felsőoktatási intézmények szabályzatai tartalmaznak ilyen rendelkezéseket (pl. ösztöndíj vagy szociális segély iránti kérelmekkel, vizsga elhalasztásának engedélyezésével kapcsolatban), a javaslat azonban a lehetőséget az alap- és a középfokú iskolák számára is biztosítja, és az ilyen ügyekben hozott döntések ellen általános szabályként jogorvoslatot tesz lehetővé. A magatartás és szorgalom, valamint a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelést azonban — a pedagógiai gyakorlattal egyetértve — kivonja a jogorvoslattal megtámadható döntések közül, s ezzel kizárja az e tárgyban lehetséges vitákat (32. §). 6. A tanulók és a hallgatók jogait, kötelességeit a javaslat a jogok és a kötelességek összhangjára törekedve, az alap- és középfokú iskolák tanulóira, valamint a felsőoktatási intézmények hallgatóira egységesen szabályozza (33. §). E jogok és kötelességek adják a tanulói, hallgatói jogviszony általános tartalmát, amel/eket az alap- és középfokú iskolai tanulókat, valamint a felsőoktatási intézmények hallgatóit megillető speciális jogok egészítenek ki. A tanulókat és a hallgatókat a jogok többsége a tanulói, hallgatói jogviszony kezdetétől megilleti és a kötelességek is attól kezdve terhelik, kivéve, ha a jog, illetőleg a kötelesség jellegéből más következik, vagy jogszabály másképp rendelkezik. Az előbbieknek megfelelően a középfokú iskola tanulóját az első 'beiratkozást követően a nyári szünetben fegyelmi vétségnek minősülő magatartásáért a középfokú iskolában lehet fegyelmi felelősségre vonni. Hasonlóképpen: akit felsőoktatási intézménybe felvettek, hallgatóként fegyelmi eljárás alá vonható akkor is, ha az intézménybe még nem iratkozott be. 7. a) A javaslat a tanuló, illetőleg a hallgató fegyelmi felelősségének feltételeként határozza meg: —a súlyos kötelességszegést és — a vétkességet. Az előbbiekből következik, hogy a súlyos kötelességszegés csak akkor szolgálhat felelősségrevonás alapjául, ha elkövetése vétkesen — szándékosan vagy gondatlanul — történt. A kötelességszegés csak akkor éri el a fegyelmi felelősségrevonhatóság küszöbét, ha az általános megítélés szerint súlyosnak minősül. A kötelességszegés mulasztással és tevőleges magatartással egyaránt megvalósulhat. A tanuló és a hallgató alapvető kötelessége, hogy a tanulmányi kötelezettségeinek eleget tegyen. Ennek vétkes és súlyos megszegéséért is fegyelmi felelősségre vonható. Fegyelmi büntetést csak fegyelmi eljárás alapján, indokolt írásbeli határozattal lehet kiszabni. b) Azokat a fegyelmi büntetéseket, amelyek a tanulói, illetőleg a hallgatói jogviszony megszűnését vagy szünetelését erdményezik, a javaslat iskolafokonként szabályozza, a jogviszony fennállására nem ható fegyelmi büntetéseket pedig teljes körűen felsorolja. Külön jogszabályok határozzák meg, hogy ezek közül az egyes iskolafokokhoz tartozó intézményekben melyek alkalmazhatók. (