Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986
1986. június 30. (1630-1881) - 1. Munkaprogram a BME távlati fejlesztési tervének végrehajtásához és a kari fejlesztési tervek jóváhagyása - 2. A BME VII. ötéves tervének beruházási programja - 3. A felsőoktatási intézmények oktatói követelményrendszerére, valamint a létszám-és bérgazdálkodás korszerűsítésére vonatkozó MM tervezet - 4. Az Egyetem káderutánpótlási terve - 5. Előterjesztés a Fizikai Kémia és az Alkalmazott Kémia Tanszék összevonásával létesülő új tanszék elnevezésére és feladatkörére - 6. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 7. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására - 8. Különfélék
12 A modulrendsze r önmagában nem változtatja meg az okleveles gépészmérnök kötelező tudásanyagát. A Gépészmérnöki Kar okleveles gépészmérnöki oklevelet csak azoknak a gépészmérnök hallgatóknak ad , akik a gépészmérnöki fc és mellékmodulok tárgyaiból, tehát a gépészmérnöki törzsanyagból előirt vizsgákat, valamint az előirt gépészmérnöki szigorlatokat teljesítették , az okleveles gépészmérnökök számára előirt államvizsgá t letették és gépészmérnöki diplomatervüket sikeresen megvédték. A Kar egységes gépészmérnöki oklevelet ad ki, amelyben a szakirányt feltünteti. A modulrendszerű tanterven belül a kötelező tárgyak aránya kb. 21 %, a főmodulé kb. 48 %, a mellékmodulé kb. 5 % és a szubmoduloké 26% legyen. A kar a fejlesztési terv jóváhagyása után kötelezően előírja a szakiránytól független szubmodul /VSM/ arányát. A modulokban összefogott tárgyak időrendi ütemezését csak az egymásraépülés követelménve korlátozza. 2.7 Vizsgák és szigorlat ok A tanévenkénti, azon belül félévenkénti vizsgaszámo t a Kar a "Tanulmányi és vizsgaszabályzat" előírásainak meafelelően külön szabályozza. Ennek során a Kar azt az elvet érvényesiti, hogy a vizsga elsődleges célja az ismeretanyag szintetizálása . A vizsgák során az alkalmazókészsé g ellenőrzése is sorra kerül.
