Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. június 30. (1630-1881) - 1. Munkaprogram a BME távlati fejlesztési tervének végrehajtásához és a kari fejlesztési tervek jóváhagyása - 2. A BME VII. ötéves tervének beruházási programja - 3. A felsőoktatási intézmények oktatói követelményrendszerére, valamint a létszám-és bérgazdálkodás korszerűsítésére vonatkozó MM tervezet - 4. Az Egyetem káderutánpótlási terve - 5. Előterjesztés a Fizikai Kémia és az Alkalmazott Kémia Tanszék összevonásával létesülő új tanszék elnevezésére és feladatkörére - 6. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 7. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására - 8. Különfélék

13 A félévközi számonkérések sulyoontját a zárthelyiken tul a feladatok igényes elkészítésére, a hallgatók folvair.atos munkavégzésének konzultációkon történő segitésére, szorosabb oktatói hallgatói kapcsolaton alapuló nvomonkövetésére, értékelésére kell helyezni. A gyakorlati jegyet a végeredmény és az oktató által figyelemmel kisért folyamatos teljesítmény határozza meg. Ennek érdekében a hallgatók félévközi összes órarenden belüli és kivüli munkaterhelésének több

ségét a feladatok

kal való foglalkozás teaye ki. A szigorlatokat illetően, a negyedi

k félév végén, a jelenlegihez hasonlóan matematika és mechanika szigorlatot irunk elő. A jelenlegitől eltérően; a tantervektől függően a 7. vaay 8. félév végén az addig megszerzett szakismeretek szintetizálására egy, az adott szakiránvt meghatározó tárgvól szakszigorlatot vezetünk b

e. A második szigorlat bevezetése módositja a jelenlegi államvizsga felépitését. Az államvizsga nem a tételes számonkérés eszköze lesz, hanem a diplomaterv védése mellett a szakirányhoz igazodó tematikájú vizsgává válik. Az értékesebb diploma biztositása érdekében elsősorban a diploma megszerzésébe befektetett munka színvonalának emelése szükséges . .8 A kisérleti képzés A Gépészmérnöki Kar a korábbiakban felvázolt jelentés tartalmi, módszertani és tantervi változtatások megalapozása érdekében kísérleti képzés

t inditott. A kisérleti képzésnek kettős célja van. Az egyik, hogy az előzőekben idézett uj feladatokat a lehető legkisebb kockázattal oldja meg a teljes nappali képzésben, megteremtve a hagyományos és uj ismeretek kellő összhangját. Ennek során a Kar kiemelkedő jelentőséget tulajdonit a tervezés, a gyártás és az irányitás automatizálásának; a problémamegoldó, szintetizáló készség fejlesztésének. A másik cél a tehetséggondozás optimális módszereinek kialakitása. A kisérlet lényegéhez tartozik az oktatott ismereteknek, a tan-