Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986
1986. június 9. (1399-1629) - 1. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására - 2. Javaslat a BME Emlékérme adományozására - 3. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról - 4. Az Egyetem 1981-85. évi kutatási terve végrehajtásának értékelése és az 1986-90. évekre szóló középtávú kutatási terve - 5. Javaslat doktori oklevél honosítására - 6. Különfélék
Pedagógiai grammatika orosz szakszövegek elemzése alapjá n /Tk/ A szakszövegekre jellemző szerkezeti-jelentésbeli egységek /sző és mondatszerkezetek/ vizsgálata során ez évben a következő területekkel foglakozott egy kutatócsoport: - a közlésegységek predikativ alapjának elemzése és csoportosítása szerkezet és jelentés szempontjából; - a közlésegységek jelentése és igéik szemantikája közötti kapcsolatok, - a kéttagú birtokviszonyok jelentései, - terminologizált szókapcsolatok épitő, gépész, közlekedés, vegyész profilú szakszövegek alapján, - elkezdődött a deverbális főnevek szerkezeteinek elemzése és csoportosítása. A kutatómunka eredményeként szakszövegeket kisérő nyelvtani gyakorlatokat állítottak össze. A magyar műszaki nyelv és stilus vizsgálat a /Tk/ A témában a mondatértékü szerkezetek előfordulásának statisztikai vizsgálatát számitógéppel folytatták. A feltárt összefüggések és az ebből eredő következtetések alkalmasak arra, hogy a jelenleg készülő uj jegyzetsorozatban és a gyakorlati oktatásban hasznosítsák. Az eddigi eredményeket, "A magyar műszaki nyelv mondatértékü szerkezetei" c„ tanulmánykötetben foglalták össze. Megkezdték ujabb grammatikai résztémák /mondatok, aktuális tagolási és állitmányi szerkezetek a műszaki szövegben/, valamint egy szövegtipológiai téma kutatását. Tanárképző és Pedagógiai Intézet A középiskolai ipari szakképzés néhány didaktikai problémáj a /Tk/ A kutatások két területen folytak: - Az Írásbeli tanulásirányitás lehetőségei a tanulók szakmai tevékenységének formálásában és fejlesztésében; - Az elméleti és a gyakorlati műszaki tantárgyak szerepe és a képzés hatékonyságának a fokozása a szakmunkás műszaki-szakmai tevékenységének a kialakításában. Az eredmények az alábbiakban foglalhatók össze: Igazolást nyert, hogy a tanulásirányitásnak nem csak az elméleti ismeretek, hanem a gyakorlati szakmai tevékenységek kialakításában is meghatározó szerepe van. A kísérletek során bizonyitást nyert, hogy a munkafeladat /pl. a mérés/ végrehajtásában, ill. annak gyakorlásában, a munkatevékenységek térbeli és időbeli kapcsolatainak összehangolásában, valamint az elméleti és a végrehajtói tevékenység differenciált irányításában érvényesíthetők a tanulásirányitás eszközei /pl. az algoritmizáláson alapuló müvelettanitás esetén a műveleti lapok alkalmazása/. A második problémakörben a vizsgálatok az ipari szakképzés elméleti és gyakorlati tantárgyi kapcsolatrendszerének elemzésére, az elektronikai műszerész szakma szakmai tevékenységének elemzésére, valamint az ipari szakképzésben a szakmunkások rajzi képességeinek tervszerű fejlesztését elősegítő módszerek kidolgozására irányultak. Az elméleti és a gyakorlati tantárgyak tananyagának elemzése alapján két szakmában /elektronikai műszerész, gépi forgácsoló/ javaslatot állitottak össze a szakmai tananyag jelenlegi tartalmának korrekciójára; meghatározták a mikroelektronika fejlődése által az elektronikai műszerész képzéssel szemben támasztott követelményeket, összeállították az elektronikai mérések szakmai tevékenység tesztjeit; műszak rajzolvasó feladatlapos rendszert fejlesztettek ki. 87
