Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986
1986. június 9. (1399-1629) - 1. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására - 2. Javaslat a BME Emlékérme adományozására - 3. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról - 4. Az Egyetem 1981-85. évi kutatási terve végrehajtásának értékelése és az 1986-90. évekre szóló középtávú kutatási terve - 5. Javaslat doktori oklevél honosítására - 6. Különfélék
A müazakl felsőoktatásban folyó képzés fejlesztésének módszere i /Tk/ Vizsgálták a fizika, mint alaptárgy kapcsolatát négy építőmérnöki szaktárggyal. Ennek során erre a célra szolgáló gráf-mátrix módszert fejlesztettek ki. Az optimális tantervi-, tananyag-struktúrák felkutatására irányuló vizsgálatok során összegezték és továbbfejlesztették az erre a célra szolgáló egzakt eljárásokat. Ehhez kapcsolódva résztvettek a moduláris képzés kialakítására irányuló kutatásokban és ezen belül, kísérleti céllal elkészítettek egy moduláris tananyagot, amelynek első kipróbálása már megtörtént. Vizsgálták az egyetemi hallgatók tanulási szokásait. Ennek eredményeként elkészült a Közlekedésmérnöki Kar osztályfőnöki órái részére "A tanulási utmutató". Továbbá kutatták az egyetemi mérnökoktatők pedagógiai továbbképzésének fejlesztési lehetőségeit. Foglalkoztak a műszaki egyetemi oktatók továbbképzési szándékainak és a velük szemben támasztott igények vizsgálatával. Feltárták az ezzel a témával foglalkozó hazai és elérhető külföldi szakirodalmi forrásokat. Ezeket a BME oktatói részére szervezett pedagógiai továbbképző tanfolyamokon hasznosították. Vizsgálták a gyakorlati oktatást a műszaki felsőoktatásban. Kidolgoztak egy olyan oktatástechnológiai modellt, amelyet a tanulóköri, ill. a laboratóriumi gyakorlatokon főleg az építőmérnöki szaktárgyakban jól alkalmazhatnak. A kutatás eredményeként a gyakorlati programkészítés négy fő fázisát /általános adatok; a gyakorlati oktatási elemek meghatározása és elemzése; a program időbeli elrendezése; a beválás követése és folyamatos fejlesztése/ különítették el. Az ellenőrzés és értékelési módszerek vizsgálata során egybevetették a standard alapján álló és a kritériumorientált tudásmérést. Arra a megállapításra jutottak, hogy a felsőfokú képzésben a kritériumorientáltság lenne a kívánatos. Az erre vonatkozó feladatlapok összeállítására és jósági vizsgálatára vonatkozó elveket és módszereket kidolgozták. ) A technikai fejlődés következtében lezajló változások várható pszichológiai hatása a dolgozókra és munkaszervezetekr e /Ám/ Megbizó: Tudományszervezési és Inf. Intézet A kutatás laboratóriumi kísérleteinél, műszeres mérések, megfigyelések, terepvizsgálatok segítségével elméletileg és gyakorlatilag keresték, ill. ellenőrizték azokat a hipotéziseket, hogy a technikai fejlődés miként változtatja meg a munkaszervezeteket, s ezen belül milyen pszichológiai hatást gyakorol a dolgozókra. A következő években a társadalmi, gazdasági követelmények fokozott húzóerőt gyakorolnak a műszaki haladás gyorsítására. A kivánatos változások elősegítése, kiszélesítése és elmélyítése jelentős feladata a munkalélektani kutatásoknak is. Szükség van a műszaki szakemberekkel kapcsolatos pályagondozásra, a szakmai képzés és továbbképzés a személyzeti és oktatási munka, a vezetőképzés tartalmi fejlesztésére, a műszaki vezetők jobb felkészítésére. E kérdések elméleti és kisérleti tanulmányozása során mintegy 25 jelentős tanulmány született,. Alkalmazott Biofizikai Laboratóri um Koherens sugárzások metrológi ai f elhasználás a /Tk/ A téma keretében vizsgálták hogy a metrológiában használatos kis optikai intenzitásoknak van-e mérhető élettani hatása. Kis intenzitások alatt olyan sugárzási spektrális fényerősséget értenek, amely nem haladja meg a Napból származó, a Föld felszinén mérhető értékeket. E vizsgálatoknak nemcsak környezet- és munkavédelmi jelentősége van, hanem feleletet adnak arra vonatkozólag is, hogy milyen tartományban várható fototerápiás hatás. 88
