Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986
1985. szeptember 23. (113-182) - 1. Beszámoló az Egyetem 1984/85. tanévi munkájáról és előterjesztés az 1985/86. tanévi munkatervre - 2. Javaslat az Egyetemi Tanács szavazati jogú külső tagjaira; javaslat az egyetemi tanácsi bizottságok elnökeire - 3. Könyvtárigazgatói állásra beérkezett pályázatok elbírálása - 4. Különfélék
- 9 a továbbfejlesztés uj útjainak kijelölése még az Egyetemi Tanács 1984. március 12-i ülésén megtörtént. Határozat született a szakmérnöki óradijak 1986-tól kezdődő megszüntetéséről, elfogadták az 1986-90-ig terjedő szakmérnökképzési terv alapját képező irányelveket és kijelölték az elvégzendő feladatokat. Ezt követően jelent meg a 13/1984. /VII.25./ MM számú rendelet, mely szerint az esti és levelező tagozaton folyó szakmérnök-, illetve gazdasági mérnökképzésben való részvétel önköltséges. E rendelet alapján - figyelembe véve az Egyetemi Tanács vonatkozó határozatait és az önköltséges képzés egyes gazdasági kérdéseiről szóló minisztériumi utasítás tervezetét a rektor szabályozta a tandijak megállapítását. A szabályozás célja, hogy a tandijak nagysága ne érje el a képzés jövőjét befolyásoló, nem kivánatos szintet. A karok kidolgozták az 1986-tól inditandó szakmérnökképzés struktúráját, az uj tantervek elkészítésének elveit és módszereit, majd további egyeztető munka vált szükségessé az önköltséges szakmérnökképzés 1985. februári beindítása,illetve az uj ötéves kari képzési tervek ezen szempontokat is figyelembe vevő véglegesítése érdekében. A karok az 1981-85. évi szakmérnökképzési tervben az irányelveknek megfelelően már jelentősen csökkentették a szakmérnöki szakok számát és módosították az ágazatok rendszerét is. A megszüntetett szakok többnyire ágazatokká váltak, a korábbi ágazatokat pedig összevonták. így mind a szakok, mind az ágazatok száma jelentősen csökkent. Ugyanakkor nőtt a graduális szakok elnevezését tükröző, időtálló szak-elnevezések száma. Az Egyetemi Tanács 1985. március 11-1 ülésén megtárgyalta és elfogadta a szakmérnökképzés 1986-1990. évi uj ötéves tervét. Az uj ötéves képzési terv, hasznosítva az eddigi tapasztalatokat, figyelemre méltó fejlesztési törekvéseket igyekszik megvalósítani. A terv nem jelent olyan merev keretet, amely kizárná vagy akadályozná az időben változó igényekhez való alkalmazkodást, a később jelentkező uj szakmérnökképzési feladatok teljesítését. A szakmérnökképzésnek mint oklevéllel záruló szintemelő posztgraduális képzésnek egyre inkább meg kell felelnie annak a
