Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1985. szeptember 23. (113-182) - 1. Beszámoló az Egyetem 1984/85. tanévi munkájáról és előterjesztés az 1985/86. tanévi munkatervre - 2. Javaslat az Egyetemi Tanács szavazati jogú külső tagjaira; javaslat az egyetemi tanácsi bizottságok elnökeire - 3. Könyvtárigazgatói állásra beérkezett pályázatok elbírálása - 4. Különfélék

- 9 ­a továbbfejlesztés uj útjainak kijelölése még az Egyetemi Tanács 1984. március 12-i ülésén megtörtént. Határozat szüle­tett a szakmérnöki óradijak 1986-tól kezdődő megszüntetéséről, elfogadták az 1986-90-ig terjedő szakmérnökképzési terv alap­ját képező irányelveket és kijelölték az elvégzendő feladato­kat. Ezt követően jelent meg a 13/1984. /VII.25./ MM számú ren­delet, mely szerint az esti és levelező tagozaton folyó szak­mérnök-, illetve gazdasági mérnökképzésben való részvétel ön­költséges. E rendelet alapján - figyelembe véve az Egyetemi Ta­nács vonatkozó határozatait és az önköltséges képzés egyes gaz­dasági kérdéseiről szóló minisztériumi utasítás tervezetét ­a rektor szabályozta a tandijak megállapítását. A szabályozás célja, hogy a tandijak nagysága ne érje el a képzés jövőjét befolyásoló, nem kivánatos szintet. A karok kidolgozták az 1986-tól inditandó szakmérnökképzés struktúráját, az uj tantervek elkészítésének elveit és módsze­reit, majd további egyeztető munka vált szükségessé az önkölt­séges szakmérnökképzés 1985. februári beindítása,illetve az uj ötéves kari képzési tervek ezen szempontokat is figyelembe vevő véglegesítése érdekében. A karok az 1981-85. évi szakmérnökkép­zési tervben az irányelveknek megfelelően már jelentősen csök­kentették a szakmérnöki szakok számát és módosították az ágaza­tok rendszerét is. A megszüntetett szakok többnyire ágazatokká váltak, a korábbi ágazatokat pedig összevonták. így mind a sza­kok, mind az ágazatok száma jelentősen csökkent. Ugyanakkor nőtt a graduális szakok elnevezését tükröző, időtálló szak-elnevezé­sek száma. Az Egyetemi Tanács 1985. március 11-1 ülésén megtárgyalta és elfogadta a szakmérnökképzés 1986-1990. évi uj ötéves tervét. Az uj ötéves képzési terv, hasznosítva az eddigi tapasztalatokat, figyelemre méltó fejlesztési törekvéseket igyekszik megvalósítani. A terv nem jelent olyan merev keretet, amely kizárná vagy akadá­lyozná az időben változó igényekhez való alkalmazkodást, a később jelentkező uj szakmérnökképzési feladatok teljesítését. A szakmérnökképzésnek mint oklevéllel záruló szintemelő posztgraduális képzésnek egyre inkább meg kell felelnie annak a

Next

/
Thumbnails
Contents