Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1985. szeptember 23. (113-182) - 1. Beszámoló az Egyetem 1984/85. tanévi munkájáról és előterjesztés az 1985/86. tanévi munkatervre - 2. Javaslat az Egyetemi Tanács szavazati jogú külső tagjaira; javaslat az egyetemi tanácsi bizottságok elnökeire - 3. Könyvtárigazgatói állásra beérkezett pályázatok elbírálása - 4. Különfélék

- 10 célnak, hogy a mérnököket felkészítse a jelentós müszakir-tudományos apparátust igénylő kutatás-fejlesztési, tervezési, technológiai stb. feladatok magas szinvonalu, hatékony megoldására. A szakmérnökképzés korszerűsített tantervi irányelveit a karok már e cél szem előtt tartásával dolgozták ki. Egyik uj jellemzője az irányelveknek az idegen nyelvi képzés szélesítésére való törekvés, egyes témakörök idegen nyelven való előadásának bevezetése, Egyetemünk nemzetközi kapcsolatainak eddigieknél nagyobb mértékű igénybevétele a szakmérnökképzés érdekében /vendégoktatók meghivása, tanulmányutak szervezése/. A tantervekben az eddiginél nagyobb szerepet kapott az irányitott egyéni munka, a gyakorlati alkotó tevékenység, esetenként az előadások helyetti konzultációval segitett szakirodalom-feldolgozás és a laboratóriumi munka. A képzés minden szakaszában törekednek a széleskörű fakultáció biztosítására, az egyéni továbbképzési igények kielégitésére. Igény jelentkezik a jogi és gazdasági . ismeretek eddiginél szélesebb körű oktatására is. Itt jegyezzük meg, hogy a Mérnöki Továbbképző Intézet szervezésében az Egyetem karaival közösen kialakitott tematikájú "Korszerüsitő képzés" nem hozta meg a várt eredményt. /A 166 meghirdetett tanfolyamból csak 10 volt inditható./ Itt kell visszatérnünk az Intézet egyéb tanfolyamainál bekövetkezett - korábban már emiitett - tanfolyami illetve létszámcsökke-' nésre. Az Intézet alapfeladatainak ellátását nagymértékben befolyásolta a népgazdaságban általánosságban jelentkező takarékossági tendencia. A tanfolyamokra és a továbbképzési jegyzetekre forditható összegek a vállalatoknál csak kivételes esetekben növekedtek. Ugyanakkor a továbbképzés költségei komoly mértékben növekedtek. Ezzel egyidejűleg a műszaki főiskolák növelték szaküzemmérnöki és általános továbbképzési tanfolyami kinálatukat. E két tényező együttesen felerősitette az intézeti hagyományos továbbképzés iránti érdeklődés csökkenését. Ugyanekkor az is tapasztalható, hogy e tevékenység megújítását jelentő képzési formák, illetve témák iránt esetenként szinte ugrásszerű érdeklődés mutatkozik /mikroelektronika, számítástechnika, illetve szakmapolitikai-szakmai tanfolyamok stb./. Egyértelmű szakmai és gazdasági sikert hozott a külföldiek részére idegen nyelven megtartott tanfolyamok szervezése /amerikai ma-