Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1984-1985
1985. május 13. (618-926) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Javaslat vezetői megbízásokra - 2. Javaslat Szociológia Tanszék létesítésére és a Tanszék vezetőjének megbízására - 3. Javaslat a BME új Doktori Szabályzatára - 4. Beszámoló az Építészmérnöki Kar munkájáról - 5. Javaslat a szaküzemmérnökképzésre a Vegyészmérnöki Karon - 6. Javaslat a Villamosmérnöki Kar levelező tagozatának új tantervére - 7. A BME kollégiumainak helyzete - 8. Jelentés a BME 1984. évi gazdálkodásáról - 9. Beszámoló az 1984. évi szerződéses tevékenységről és a Belső Utasítás alkalmazásának tapasztalatairól - 10. Javaslat doktori szigorlatok szakmai kandidátusi vizsgaként történő elfogadására - 11. Javaslat a BME Emlékérme adományozására - 12. Arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozása
- 2 tős mértékben hozzá kell járulni alapjainkbél. A pénzügyi politika ösztönzési szándéka tehát a gyakorlatban költségvetési támogatás elvonást eredményez. E tényre felhívtuk a Minisztérium figyelmét, jelezve a várható követ- kezményt, hogy ez a gyakorlat néhány év alatt F és R alapunk teljes felélését fogja eredményezni még alckor is, ha a szerződéses munkák árbevételét a jelenlegi szinten tudjuk tartani. 1984. évi tervezési munkálataink között jelentős helyet kapott a bérgazdálkodás tervének elkészitése. A Pénzügyminisztérium az éves bérszintfejlesztés mértékét a béralap 4 %-ban határozta meg azzal, hogy a növekmény 62,5 %-éX biztositja költségvetési támogatásból, a bérszintfejlesztés további 37»5 %-át - gazdálkodási gyakorlatunkban első izben - az egyetemnek saját pénzeszközeiből kellett megteremtenie. A bérszintfejlesztési keretnek a karok és gazdálkodó egységek közötti elosztására, felhasználására vonatkozó javaslatot a Rektori Tanács és a Szakszervezeti Bizottság 1983. november 28-i együttes ülése hagyta jóvá. Javaslatunkat az MSZMP BME Párt VB és a Szakszervezeti Bizottság 1982. év októberi együttes ülésének határozatára alapoztuk. A két testület a bérarányos keretelosztás mellett foglalt állást azzal az indokolással, hogy a bérfejlesztési lehetőség és a fogyasztói áremelkedések egymáshoz viszonyitott aránya - bizonyos rétegeket kivéve - nem teszi lehetővé a következő években sem a preferálás, sem a nivellálás maradéktalan érvényesítését. A mértéktartó központi bérszintfejlesztésen tul módot kaptak a gazdálkodó egységek, hogy belső tartalékok feltárásával növeljék béremelési lehetőségeiket. Ennek érdekében valamennyi területen felül kellett vizsgálni a
