Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. április 9. (864-909) - 1. Dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter előterjesztése a rektor személyére - 2. A műszaki felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó MM javaslat egyetemi véleményezése

4 mivel az az utóbbinál több és magasabb szinvonalu, addig a gyakorlati ismeretek egymástól szintenként alapvetően külön böznek. Ahol a szakma, a tudományterület sajátosságai lehetővé teszik, fenn kell tartani, illetve a tananyag átstrukturálásával be kell vezetni a kétlépcsős képzést. Ahol azonban a szakterület jellege valamilyen oknál fogva ezt nem engedi meg, ott meg kell hagyni a kétszintű, egymás sal párhuzamos mérnökképzést. Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy megfelelő feltételek teljesitése mellett főiskolai végzettség utón ezeken a szakterületeken is legyen mód egyetemi végzettség megszerzésére. A képzés szinvonalának emelése és a megszakított tanulmányoknak az egyén szómára humánus, a társadalom számára hasz nos elismerése érdekében az intézmények adjanak lehetőséget arra, hogy az egyetemi szintű mérnökképzésből megfelelő fel tételek teljesitése után technikusi képesítéssel vagy üzemmérnöki oklevéllel kiválhassanak azok, akiknél az okleveles mérnöki szint elérése nem indokolt. Az egyetemek tegyék lehetővé, hogy mérnökképzésükbe a legkisebb veszteséggel bekapcsolódhassnak azok az üzemmérnökök, akik magasabb szintű mérnöki feladatok ellátására képességüket bizonyították. A főiskolák biztosítsák, hogy a tanulmányaikat egy-másfél év elteltével abbahagyók technikusképesitő vizsgával vagy a főiskolán vagy a technikumban technikusi oklevelet szerezhessenek. 2./ Hazánkban jelenleg a lérehozott nemzeti össztermék - nemzetközi összehasonlításban - a mérnökök összlétszámához viszonyítva alacsony; a mérnököknek mintegy 30 %-a nem mérnöki munkát végez, ugyanakkor a mérnöki munkaköröknek kb. 30 %-át nem mérnökök töltik be; továbbá a mérnökhallgatók aránya hazánkban közel másfélszerese a gazdaságilag