Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984
1984. április 9. (864-909) - 1. Dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter előterjesztése a rektor személyére - 2. A műszaki felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó MM javaslat egyetemi véleményezése
- 3 akkor is, ha a kilencvenes években jól képzett technikusok lépnek be a termelésbe és szolgáltatásba. Az első felsőfokú oklevelet adó képzés az ezredfordulón is kétszintű legyen: a/ főiskolai szintű üzemmérnökképzé s, amelynek képzési célja a választott szakterületen eredményes mérnöki tevékenységhez szükséges természettudományi alapok és műszaki tudományos ismeretek elsajátittatása, a gyakorlati módszerek megismertetése és a mérnöki alkalmazási készségek kifejlesztése annak érdekében, hogy a munkahelyi sajátosságok megismerése és kellő gyakorlat után az üzemmérnökök alkalmassá váljanak termelési folyamatok és ipari szolgáltatások előkészítési, üzemeltetési és irányítási feladatainak, valamint a tervezés-fejlesztés részfeladatainak ellátására. b/ egyetemi szintű mérnökképzé s, amelynek képzési célja még természettudományi alapok és széleskörű műszaki tudományos ismeretek elsajátíttatása, a tudomány eredményeinek gyakorlati hasznosításához nélkülözhetetlen felismerési és alkalmazási készségek kifejlesztése, s a megvalósításhoz szükséges gyakorlati módszerek megismertetése annak érdekében, hogy az egyetemi végzettségű mérnökök kellő gyakorlat után alkalmassá váljanak termékek és termelési folyamatok tervezésére és fejlesztésére, műszaki alkotások létrehozására, termelőegységek műszaki-gazdasági tevékenységének irányítására és fejlesztésére, továbbá kedvező esetben a szakterületen folyó tudományos kutatás feladatainak megoldására. A képzés mindkét szinten továbbra is nappali, esti és levelező tagozaton folyik. Mindkét szinthez tartozó ismeretanyagban lényeges szinvonalemelkedésnek kell bekövetkeznie és közöttük nemcsak mennyiségi, hanem minőségi eltérésnek is kell lennie. Mig az elméleti tananyag az egyetemi szinten tartalmazza az üzemmérnököknek tanitott elméletet is,
