Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. március 12. (581-863 - 1. Javaslat vezetői megbízásokra - 2. Egyetemi tanári és docensi pályázatok elbírálása - 3. A posztgraduális képzés fejlesztésére hozott határozatok végrehajtásának helyzete - 4. A reaktortechnikai szakmérnöki szak oktatási célkitűzései és tanterve

- 6 ­A Vegyészmérnöki Karon - igazodva a nappali szakmérnök­képzés kialakított formájához - , olyan szervezett dok­torképzés irányelveit dolgozták ki, amely a kari saját­ságok és hagyományok szellemét jól tükrözi. A Gépészmér­nöki Ivaron is folyik az előkészítő munka: a nappali szak­mérnölcképzós tanterveit az Egyetemi Tanács elfogadta. A Fizika Intézet a műszaki fizika tárgykörben folytat évi 10-15 hallgató részvételével, eredményes posztgradu­ális képzést, amely doktori cselekményokkel végződhet. Külön figyelmet érdemel az a körülmény, hogy a képzés tanterve az egyes ipari üzemok speciális szakterületei­nek igényei szerint esetenként más és más. A kiscsopor­tokban e mellett lehetőség van az egyéni továbbképzési igények hatékony kielégítésére is. 2.2. A Gazdasági mérnökképzés A gazdasági mérnöki szakokon az 1981/82. tanévben olyan új tantervet vezettek be, amely a BME posztgraduális kép­zésre vonatkozó irányelveivel jól összhangban van. Ennek jellemzője, pl. a Gépészmérnöki Karon az, hogy a régebbi két ágazat helyett, a hallgató hat szakirány között vá­laszthat, így mód van arra is, hogy az ágazatokat az igé­nyeknek megfelelően indítsák. A tapasztalatok a Közlekedés­mérnöki és az Építészmérnöki Karokon is kedvezőek. 2.3. Mérnök-tanár képzés A Gépészmérnöki Karon posztgraduális képzés keretében mór­nök-tanári oklevelet lehet szerezni. Ez az oklevél szakmai középiskolák és szakmérnökképző intézmények szakmai elmé­leti tantárgyainak oktatására jogosít. A hallgatók pedagó­giai és módszertani oktatását a Tanárképző ós Pedagógiai Intézet végzi.

Next

/
Thumbnails
Contents