Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. március 12. (581-863 - 1. Javaslat vezetői megbízásokra - 2. Egyetemi tanári és docensi pályázatok elbírálása - 3. A posztgraduális képzés fejlesztésére hozott határozatok végrehajtásának helyzete - 4. A reaktortechnikai szakmérnöki szak oktatási célkitűzései és tanterve

- 3 kajának fokozása, a kószségfejlosztő gyakorlati tevékenység /pl. önálló feladatok megoldása, kiscsoportos laboratóriumi- vagy műhelygyakorlatok és esettanulmányok készítése/ körének bővítése Is. A rokon szakmérnöki szakok tanterveinek összevonásával csökkent a szakok száma, ezzel párhuzamosan az egyéni igényekhez jobban közelítő ágazatok száma növekedett, és a közösen hallgatott tantárgyak, esetenként a közös félévek bevezetésével podig nőtt az oktatás gazdaságossága. Eredményként említhető, hogy a karok a szakok számának ősökkéntósével egyidejűleg egyes szakok elnevezését is időtállóbbi'a, a graduális képzés szakjaival gyakran megegyezőre módosították. Bevált az 1-3 közös félév utáni ágazatosodás, amely mind oktatási, mind szervezési ós gaz dasági szempontból kedvezőnek bizonyult. Egyes karokon az évenként indítani tervezett, esetenként 5-8 szak, rendsze resen meghaladta az igényeket, a jelentkezők száma csak évi 3-'+ szak indítását tette lehetővé. Megfigyelhető volt az ±3, hogy egyes szakok iránti érdektelenség mellett inás szakokon nagy érdeklődés, illetve rendszeres túljelentkezés volt, elsősorban ott, ahol egyes munkakörök betöltéséhez előírásként szerepel a szakmérnöki oklevél megszerzése. /Pl. Számítástecbnikai-,és Energetikai szakok, valamint Hegesztő ágazat./ Módszertani újításként említhető egyes szakok tanterveiben szereplő olyan tárgyak bevezetóso, amelyeknek nincs előadási órája, inert a tanulmányi kötelezettség teljesítését, a vizsgára való felkészülést konzultációk, valamint megadott szakirodalom alapján kell megoldani.