Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. június 18. (1179-1538) - 1. Javaslat az Építészmérnöki Kar új tantervére - 2. Személyi kérdések - 3. A felsőoktatás és a közoktatás fejlesztési terve - 4. Felszabadulásunk 40. évfordulója megünneplésének előzetes terve - 5. Tájékoztató az oktatásfejlesztés aktuális kérdéseiről: a kiegészítő levelező, a korszerűsítő és a térítéses képzés helyzete - 6. Pályázat a Kiváló Kollégiumi cím elnyerésére (a Münnich Kollégium tevékenysége 1980-1984-ben) - 7. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 8. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

- 6 ­épitészmérnöki Ka r: Az építészképzés az épitészet széles spektrumát átölelő programja humanisztikus műveltséget, szakmai és technikai tudást kiván adni. A pályázóknak általános műveltséggel, alkotói készséggel, az embe­ri környezetalakitás problémáival szembeni érzékenységgel és jó rajzkészséggel kell rendelkezniük. Az alapképzés tárgyai: matematika, számitástechnika, fizika, kémia, grafika, építőanyagok, épületszerkezetek, épitési technológiák, szerkezettervezés, építészeti tervezés és a területi tervezés el­mélete. A karnak jól felszerelt laboratóriuma is van. Az építész­képzés rajztermi munkából, valamint kötelező és választott tantár­gyak elsajátításából áll. A 4. és 5. év gerince a komplex terve­zés, amely az oktatók és a hallgatók személyes érdeklődésének meg­felelően igen sokféle témakört ölelhet fel. Az öt éves tanulmányi idő után a hallgatók /M.Arch.Eng.,Dipl.Ing. Arch./ épitészmérnöki oklevelet kapnak, amelynek birtokában épí­tésztervezői, konstruktőri, épületszerkezet- és tartószerkezet tervezői, városépítési, településtervezői munkakörben helyezked­hetnek el tervező irodákban, állami szervezetekben,különféle fej­lesztési feladatokra alakult team-ekben éppúgy, mint az épületek fenntartásával, 'a műemlékvédelemmel, a tudományos kutató vagy ok­tató munkával kapcsolatos munkakörökben. A szakmai gyakorlat, va­lamint továbbképzés révén alkalmassá válnak a további specializá­lódásra és a mindenkori követelmények kielégítésére. Vegyészmérnöki Ka r: A vegyészmérnökképzés célja a vegyipari folyamatok technológiai tervezésére, irányítására és uj vegyipari müveletek, eljárások kidolgozására alkalmas szakemberek képzése. Az oktatásban részt­vevők az első két évben azonos alapképzésben részesülnek matema­tika, szerves- és szervetlen kémia, számitástechnika tárgyakból. A második év befejezése után a hallgatók egy része további egy éves képzéssel a B.Sc. fokozatnak megfelelő üzemmérnöki, másik része pedig további 3 évi képzéssel okleveles mérnöki végzettsé-

Next

/
Thumbnails
Contents