Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. június 18. (1179-1538) - 1. Javaslat az Építészmérnöki Kar új tantervére - 2. Személyi kérdések - 3. A felsőoktatás és a közoktatás fejlesztési terve - 4. Felszabadulásunk 40. évfordulója megünneplésének előzetes terve - 5. Tájékoztató az oktatásfejlesztés aktuális kérdéseiről: a kiegészítő levelező, a korszerűsítő és a térítéses képzés helyzete - 6. Pályázat a Kiváló Kollégiumi cím elnyerésére (a Münnich Kollégium tevékenysége 1980-1984-ben) - 7. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 8. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

- 7 get szerez. Az okleveles mérnökképzésben résztvevő hallgatókat a vegyiparban jelentkező fejlesztői, tervezői és kutatói munkakörök ellátására készitik fel. A képzés szerves és biológiai vegyipari szakon folyik,amely szerves szintetikus vegyipari, műanyagipari, gyógyszeripari, könnyűipari, biológiai és élelmiszeripari ágazatokat tartalmaz. Villamosmérnöki Kar A villamosság iránti növekvő igény, az elektronika, automatika és számítástechnikai módszerek és eszközök gyors fejlődése a villamosmérnöki pálya lehetőségeit bővitette. A gyakorló villamosmérnökökkel szemben támasztott sokrétű követelményeket a Villamosmérnöki Karon magas szinvonalu alapképzéssel és az ismeretek gyors növekedését figyelembe vevő rugalmas szakirányú képzéssel elégitik ki. A képzésben résztvevők az első két évben az alaptárgyakat /matematika, fizika, villamosságtan, számítástechnika/ sajátitják el, ezt követően négy különböző szak egyikében folytathatják tanulmányaikat . A szakok témakörei: Híradástechnika sza

k: a digitális számítástechnika és a távközléstechnika elektronikus eszközeinek fejlesztése, gyártása, alkalmazása; Erősáramú sza

k: villamos gépek és berendezések fejlesztése,tervezése, villamosenergia termelés, átvitel és szétosztás, valamint erősáramú automatika; Műszer- és irányitás-technika sza

k: ipari mérés és szabályozás, digitális berendezések, elektronika-műszertechnika,irányítástechnika ; Mikroelektronika és technológia sza

k: mikroelektronikai eszközök, rendszerelemek elméleti és technológiai kérdései. A képzés részeként nagy hangsúlyt kap a gyakorlati és kisérleti « munka, amelyhez számos, jól felszerelt tanszéki laboratórium áll