Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. június 18. (1179-1538) - 1. Javaslat az Építészmérnöki Kar új tantervére - 2. Személyi kérdések - 3. A felsőoktatás és a közoktatás fejlesztési terve - 4. Felszabadulásunk 40. évfordulója megünneplésének előzetes terve - 5. Tájékoztató az oktatásfejlesztés aktuális kérdéseiről: a kiegészítő levelező, a korszerűsítő és a térítéses képzés helyzete - 6. Pályázat a Kiváló Kollégiumi cím elnyerésére (a Münnich Kollégium tevékenysége 1980-1984-ben) - 7. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 8. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

- 11 ­tervét. Ehhez biztosítani kell egyrészt a megfelelő számító­gépi hátteret, másrészt a kellő személyi feltételeket, amik lehetővé teszik azt, hogy a műszaki felsőoktatásból kikerülő minden mérnök még tanulmányai során el tudja sajátítani azo­kat a korszerű számítástechnikai módszereket, amelyek megta­nulásához "gépközeiben" kell lenni. Megérett a változtatásra az a továbbra már nem tartható ál­lapot, hogy a jövő műszaki szakembereit képző intézményekben legyenek a legelavultabb és csak korlátozott kapacitású szá­mitógépek! A jelenlegi helyzetet felül kell vizsgálni és sür­gős kormányzati döntéssel a problémát meg kell oldani. 8. külön figyelmet érdemel a műszaki értelmiség idegen nyel v­tudásána k fejlesztése. Biztosítani kell, hogy az egyetemi végzettségű mérnökök legalább egy idegen nyelven tárgyalóké­pesek legyenek, a másik idegen nyelvből pedig szakmai szöve­get fordítani tudjanak. Az üzemmérnököknél legyen követelmény a szakmai szöveg for­dítása, és lehetőséget kell teremteni számukra, hogy nyelv­órán kivül is tanulhassák az adott idegen nyelvet. Célul kell kitűzni egy nyelv tárgyalóképes ismeretét. A közoktatás egyelőre még nem tudja biztosítani széles körben a megfelelő színvonalú nyelvtudást, ezért a felsőoktatásnak kell ezzel a feladattal foglalkoznia. így a műszaki felsőokta­tási intézményekben is felül kell vizsgálni a nyelvoktatás je­lenlegi módszereit és kereteit, ki kell dolgozni és be kell vezetni a hatékonyabb nyelvoktatási formákat. Segíteni kell a hallgatókat az "iskolai" nyelvoktatáson kivüli nyelvtanfolya­mokon való részvételben, ki kell használni a külföldi részkép­zés adta lehetőségeket, és ki kell dolgozni a hallgagók nyelv­tudásának erkölcsi és anyagi ösztönzési módját. Egyetemeken kísérleteket kell kezdeni egy-egy szaktárgy idegen nyelvű ok­tatására. (m

Next

/
Thumbnails
Contents