Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. február 21. (712-847) - 1. Az intézkedési tervvel kapcsolatos oktatáspolitikai kérdések - 1. Az Egyetem időszerű oktatáspolitikai feladata - 2. A tanulmányi idő felosztása, a nappali oktatás szervezési kérdései

- 19 elősegitse. Ha valaki nem akar mérnökké válni, akisor az egyetemnek nem feladata, hogy okvetlenül szakembert csináljon belőle. Az alapvető motivációja annak, hogy valaki mérnökké váljon, tulajdonképpen az o érdeke is. Tehát az egyetemet ugy kell tek inteni, mint hasznos segito eszköz, amely ezt elősegiti, de semmiképpen sem ugy, hogy az illetőből értelmiségi embert faragjon, akár akarja ezt, akár nem akarja. Dr. Polinszky Károly rektor: A nyelvtudással kapcsolatban jelentős az a motiváció, hogy a nyelvet tudó mérnök pályája az elmúlt időszakban ufey alakult, hogy külföldi munkát vállalhat, külföldi kiküldetésre, gazdasági szerveztekben való részvételre van lehetősége. Tehát az elősegítés és a kötelesség között kell az egyetem funkcióját meghatározni. Dr. B a r t a György PB titkár: Két kérdéssel kivánok foglalkozni. Az egyik: a képzés és a nevelés ügyének bizonyos súlypontja, a másik az egyetem vezetésének a magatartása ezekeben a kérdésekben. Azzal kezdem, hogy Vámos elvtárs az egyetemi képzés kérdését kevésbé szubjektiv módon , és erőteljesen kifejtette. Valóban megtette, és véleményem szerint helyesen tette, hogy kimmelte azokat az elvárásokat, amelyek tulajdonképpen közhelyek, és amelyeket kihivasnak lehetne nevezni. Az egyetemnek szembe kell néznie ezekkel a kihívásokkal, választ kell adni azokra, és ez elől nem lehet kitérni. Helyek a nagy kérdések, és melyek a napi feladatok , és melyek azok a feladatok, amelyek számunkra távolabbi feladatokként jelenkeznek. Véleményem szerint ez a két periódus nem választható el egymástól. Ennek következtében nem lehet azzal a követelménnyel fellépni és azt az igényt támasztani, hogy $ol a felsősoktatás napi kérdéseit, hol pedig a koncepcionális kérdéseket oldják meg.