Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1982. november 8. (397-583) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Javaslat egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírására - 2. Az esti-levelező oktatás fejlesztésének kérdései - 3. Beszámoló a Vegyészmérnöki Kar munkájáról - 4. Javaslat a Gépészmérnöki Kar tantervének módosítására

- 8 A képzési idő nagy mértékben függ a szakterület sajátosságától, valamint attól az óraszómtól, amellyel a felnőttoktatásban résztvevő hallgató félévenként leterhelhető. A felnőttoktatás tanterveibe olyan jellegű tantárgyak kerülnének be, amelyek magántanulással csak nagy nehézségek árán sajátíthatók el /nehezebben érthető elméleti tantárgyak, tervezési, laboratóriumi gyakorlatok/, az egyetem közreműködése elengedhetetlen. Ennek következtében az egy félév során a foglalkozások összóraszóma nem lehet kisebb 150-200 óránál. Ennél kisebb óraszám a felnőttoktatás tervezett színvonalát veszélyeztetné. A tervezett óraszám meghaladja a levelező tagozat jelenlegi óraszámát, annak mintegy 2,-2,5-szerese. A magántanulóson alapuló felnőttoktatás - a jelentkező előképzettségétől függő - egyetemi tanterv alapján történne. 2.3 A felnőttoktatás felvételi rendszere A jelenlegi esti-levelező képzés alacsony színvonalénak egyik oka az a tény, hogy jelenleg a felvételi ponthatár 3-6 ponttal kevesebb a nappali tagozat felvételi ponthatáránál. Nem véletlen tehát, hogy az igen nagy lemorzsolódás legfőbb oka a gyenge felvételi pontszám, tehát a nem megfelelő szintű előképzettség. A csak második lépcsőben történő felnőttoktatási rendszer bevezetésével a felvételnél alkalmazott szelekciónak más szerepe lenne. Itt elsősorban azt kell vizsgálat tárgyává tenni, hogy a jelölt képes-e mélyebb elméleti meggondolások megértésére, reprodukálására. Ennek megítélésére az alábbi módszereket ajánljuk: - a szóbanforgó szakterület szempontjából fontos elméleti tantárgyak vizsgáinak egyetemünkön történő letétele /pld. a \