Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. július 7. (1461-1654) - 1. A gazdasági és műszaki főigazgatói állásra benyújtott pályázatok véleményezése - 2. Jelentés az egyetemfejlesztés 1974. évi PB-ET koncepciójának megvalósulásáról, és javaslatok a távlati fejlesztési koncepció irányelveire - 3. Az 1983/84. tanév munkatervének előkészítése - 4. A „Műszaki-fizika” interdiszciplináris témakör beillesztése a posztgraduális képzésbe - 5. Javaslat kísérleti képzési csoport indítására a Gépészmérnöki Karon - 6. Üzemmérnöki oklevél megszerzésének lehetőségei a Közlekedésmérnöki Kar Járműgépész szakán tanulmányaikat abbahagyó hallgatók számára

- 4 tenziv formában, az első 5 félévben folyik. A megszerzett nyelvi ismereteket idegennyelvü szakirodalom olvasása és referálása, egyes foglalkozások idegen nyelven való megtartása és a 9. félév végéig rendszeres konzultációk és társalgási gyakorlatok révén tartják szinten vagy fejlesztik a hallgatók. Az utolsó félévek kisebb óraszáma lehetővé teszi, hogy a hallgatóknak több idejük legyen önálló munkára. 4. Nevelési módszerek Az oktatás személyes jellegét az oktatás kiscsoportos jellege, az együttes munka erősiti. A közös munka során az oktató személyes példamutatással fejleszti a hallgató hivatástudatát, munkamódszereit, felelősségérzetét, rendszeretetét. Minden hallgatónak van egy-egy nevelője, akivel a teljes képzési idő alatt szoros kapcsolatban marad, A nevelő nemcsak a tanulmányi munkát, hanem a hallgató szakmai orientálódását, mindennapi életét, emberi-politikai fejlődését és közéleti tevékenységét is segiti. A képzés közvetlen irányításának, gondozásának legfontosabb fóruma az oktatók-nevelők testülete. A hallgatók kialakítják saját önkormányzatukat is, amely az érdekvédelmi feladatok mellett az alacsonyabb évfolyamok hallgatóinak segítésével is foglalkozik. 5. Szakosodási rend A hallgatók specializálódása a 7. félévben kezdődik. A kisérleti csoport tagjai az érvényben lévő tanterv szerinti szakokon szereznek diplomát.