Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. május 30. (1154-1424) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Jelentés a BME 1982. évi gazdálkodásáról - 2. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról - 3. Az Építőmérnöki Kar nappali tagozatos tantervének módosítása - 4. Beszámoló a szerződéses munkák forgalmáról és értékeléséről - 5. Javaslat arany-, gyémánt-és vasdiploma adományozására - 6. Javaslat doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

- 7 A közvetlen költségeken belül figyelmet érdemel, hogy a 9,3 $-os arány /2.sz. táblázat 7.oszlop/ közel van ahhoz az értékhez /kb. 10 $/, amelynek elérése esetén az előirt nyereség illetve jutalmazási alap már összegyetemi szinten is csorbulhat. Valószínű ugyanis, hogy az árbevétel megoszlását tekintve a B kategóriára kapott tapasztalati 95-97 $-os részarány jellemző lesz és 35 $-os jutalmazási alap esetén a 10 $-os költségarányt - ha anyag és eszköz vásárlást nem tartalmaz csak a nyereség, vagy a jutalmazási alap rovására lehet kiegyenlíteni. A helyzet csak kismértékben javul, ha a 10 $-os mértékű költségeken belül növekszik az eszköz és az anyag költségek hányada. Az 1982. évi adatok tehát arra vallanak, hogy a B kategóriába tartozó munkák meghatározók és ugyanakkor az átlagos költségarány közel van a B kategória esetén kritikus értékhez. 2.2 Jutalmazási alan Közvetlenül résztvevők és közvetve segitők jutalmazási alapjára oszlik 85-15$-os arányban. Ezt a megoszlást és az 1982-ben elszámolt munkákból képzett alap összegét mutatja a 2. sz. táblázat. A 2. és 3. oszlop adatai természetesen a 80-20$ arányt tartalmazzák. A közvetlenül résztvevők jutalmazására 127,3 millió Ft-ot, a közvetve segitők jutalmazására 27,4 millió Ft-ot fizetett ki az Egyetem. Ez a két összeg együtt az előző évinek 124,5$-a, csak a közvetlenül résztvevők jutalmát tekintve pedig 126,4$—a. A nagyarányú növekedést a limitek 1982ben történt felemelése és ennek folytán a nagyobb teljesítmény alapján befolyt nagyobb árbevétel tette lehetővé.