Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. május 30. (1154-1424) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Jelentés a BME 1982. évi gazdálkodásáról - 2. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról - 3. Az Építőmérnöki Kar nappali tagozatos tantervének módosítása - 4. Beszámoló a szerződéses munkák forgalmáról és értékeléséről - 5. Javaslat arany-, gyémánt-és vasdiploma adományozására - 6. Javaslat doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

- 5 'Ibrrrelési gyakorlatok A nappali tagozat hallgatói a tanulmányi idő alatt háromféle termelési gyakorlaton vesznek részt: szakmunka, szaktárgyi és záró/diplomatervezési/ gyakorlaton . A szakmunka gyakorlat idején a hallgatók munkája gépészeti jellegű. Ezért ezzel szemben több észrevétel merült fel. Kívánatos ennek villamos jellegűvé történő átszervezése. A szaktárgyi gyakorlat megfelel az egyes szakterületeknek, hatékonysága azonban nagyon változó. A záró gyakorlat többnyire eredményes. A termelési gyakorlatok - különösen a szakmunka és a szaktárgyi gyakorlat - tartalmának módosításával és lebonyolításának megjavításával jelenleg is foglalkozunk. Levelező oktatás A levelező oktatás a tárgyalt időszakban változatlan rendben folyt. A felvételhez szükséges pontszám az elmúlt évben 14-re emelkedett. A legutóbbi tanévben levelező tagozaton erősáramú szak nem indult. Kidolgoztuk a villamosipari képzést nyújtó főiskolát végzettek részére a levelező tagozaton történő kiegészítő képzés tantervét, amelyet az Egyetem.! Tanács jóváhagyott. Ezt a kiegészítő képzést is az 1983/84. tanévben kivánjuk inditani. Napnáli szakmérnökképzés : A hét évvel ezelőtt létrehozott nappali tagozatú szakmémökképzéssel szerzett tapasztalataink igen jók. A rugalmas képzési forma nagyon jó oktatásinevelési lehetőségeket teremt és kedvezően hat vissza a tanszéki kutató munkára is. A nappali szakmémökképzés uj formájával sikerült egy rendkívül káros folyamatot megállítani és megfordítani: a korábbi években legjobb hallgatóink közül kevesen kivántak ipari nagyvállalatoknál elhelyezkedni, indokolatlanul nagy arányban helyezkedtek el kutatóintézetekben. E továbbképzési forma keretében a felvett hallgatók túlnyomó többsége a villamosipar legjelentősebb nagyüzemeivel kötött szerződést. A felvételnél gondot okoz, hogy a nappali tagozatú szakmémökképzésre jelentkezők egy része nem tud eleget tenni a nyelvtudásra vonatkozó követelményeknek. A követelményeket természetesen nem kivánjuk módosítani. Levelező szakmérnökképzés: A Kar évente 3-6 levelező szakmérnöki szakra vesz fel hallgatókat.A beszámolási időszakban inditott szakok adatai az 5.táblázatban láthatók. Néhány szakot hosszú évek óta kétévenként, egy szakot pedig évente rendszeresen inditunk. A Kar levelező szakmémökképzés formájában oldotta meg a szervező villamosmérnöki szakemberképzést. Ezt először 1974-ben indítottuk. A Villamosmérnöki szervezői szakot a jövőben is évente kivánjuk indítani. A szakmérnöki szakok oélja a graduális képzésben oktatott szakoknál szűkebb szakterületen a technika legújabb eredményeit a graduális képzésnél magasabb szinten elsajátitó szakemberek képzése. A levelező szakmérnöki szakok oktatási szinvonala a magasszintü kutató-fejlesztő munkára való készséget fejlesztő nappali szakmérnöki szakkal szemben - a jelentkezők képességeihez igazodva -