Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983
1983. május 30. (1154-1424) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Jelentés a BME 1982. évi gazdálkodásáról - 2. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról - 3. Az Építőmérnöki Kar nappali tagozatos tantervének módosítása - 4. Beszámoló a szerződéses munkák forgalmáról és értékeléséről - 5. Javaslat arany-, gyémánt-és vasdiploma adományozására - 6. Javaslat doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására
- 6 egyes esetekben nem magasabb a graduális képzésénél. A közeljövőben feladat ezen hiányosság megszüntetése. A levelező szakirérnökképzésre a jelentkezők száma az utóbbi időben.egyes népszerű szakok kivételével-csökkenő. Jegyzetek A Karon a graduális képzésben 288 féle jegyzetet használunk. A jegyzetellátottság megfelelőnek mondható. Egyes - többségűkben kötelezően választható tárgyakhoz nincs jegyzet előirva /számuk: 56/. Ezek közül 34-hez nem is indokolt jegyzet kiadása, igy 22 jegyzet megjelentetése még szükséges. A jelenleg használatosak között 77 olyan, elméleti tananyagot tartalmazó jegyzet van, amely 1975 előtt, 55 pedig az utolsó három évben jelent meg. Jegyzeteink korszerűnek tekinthetők. Tudományos diákkörök A Kar tudományos munkájának szerves része a szinvonalas tudományos diákköri munka. Adatait a 8.táblázat tartalmazza. Látható, hogy a TDK dolgozatok száma a Kar hallgatói létszámához képest alacsony. Ezt részben magyarázza,hogy a hallgatók alkotó jellegű tevékenységet önálló laboratóriumok keretében végeznek, de ezek eredményeiből nem készülnek TDK dolgozatok. A kiemelt TDK munkákat a MTESZ egyesületei is jutalmazzák. Szükségesnek tartjuk, hogy a tudományos diákkörök kérdéseivel a jövőben is foglalkozzunk. Biztositani kell, hogy az önálló laboratóriumban végzett eredményes tevékenység alapján több TDK dolgozat készüljön. Nevelési tevékenység Az oktatási tevékenység szorosan összefügg a nevelő munkával és együttesen jelenti a villamosmérnök-képzést, amelynek célja a társadalom igényeinek megfelelően olyan szakemberek képzése, akik - ismerik a villamosmérnöki tudományok meghatározott területének alapjait és korszerű eredményeit; - rendelkeznek azon készségekkel, amelyek a mérnöki gyakorlat eredményes megkezdéséhez szükségesek; - ismerik a tudományos kutatás alapvető módszereit, illetve a mérnöki gyakorlat folyamán rövid idő alatt képesek azt elsajátítani; - isimereteiket természettudományi képzettségük és nyelvtudásuk alapján szakterületükön folyamatosan bőviteni tudják és annak eredményes felhasználására alkalmasak; - marxista-leninista műveltségük, valamunt tudományosan megalapozott gazdasági és szervezési ismereteik alapján képesek résztvenni a termelés műszaki irányításában és az iparfejlesztés kérdéseinek megoldásában; - képesek más szakterületű, illetve képzettségű szakemberekkel eredményesen együttműködni, és résztvenni munkahelyük közéletében, közművelődési feladatainak ellátásában. A nevelési tevékenység a személyiség sokoldalú fejlesztését segiti elő és igy a szakmai nevelésen kivül a közösségi, erkölcsi, politikai, kulturális nevelés, az alkotó tevékenységre, munkára, egészséges életmódra nevelés egyaránt része. A feladat végrehajtásához a Kar komplex nevelési tervet fogadott el, amely összefoglalja a nevelési célokat és módszereket.