Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1979. szeptember 17. (4-218) - 1. Beszámoló az Egyetem 1978/79. tanévi munkájáról és javaslat az 1979/80. tanévi munkatervre - 2. Javaslat az Egyetemi Tanács szavazati jogú külső tagjainak meghívására, valamint a tanácsi bizottságok vezetőire és tagjaira - 3. Javaslat a BME Mérnök Továbbképző Intézetének Szervezeti és Működési Szabályzatára, valamint Tanulmányi és Vizsgaszabályzatára - 4. Javaslat a Mérnök Továbbképzési Tanács elnökére - 5. Javaslat az R-32 számítógép lokális terminál laboratóriuma kialakítására

— 22 •• nöki képzésben a tantermi oktatást, amely helyes, bár azt hiszem, hogy nem ez a legkorszerűbb oktatási forma. Ez a résá^íiyersanyag kérdésével annyiban függ össze, hogy a vegyészmérnök, a gépészmérnök, az építőmérnök, vagy az építészmérnök mint "nyersanyag" a szakmérnökképzés szempontjából hogyan jöhet számításba. Olyan problétoák is felmerültek, hogy nem homogén nyersanyag esetén a ké^evnek az első fele arra ment, hogy a társaság fele odafigyelt, és szerencsés esetben azok figyeltek oda, akiknek a tezakmai képzettsége az alapképzésben elmaradt. lehet, hogy nem szerencsés a fogalmazás, elnézést kérek érte, azonban ez volt mögötte. Ugyanez vonatkozik a 7. oldalhoz fűzött arra a megjegyzésre is, hogy kell-e jegyzet, mikorra kell a jegyzet - és hogy nem felesleges-e? Tájékoztatom a tisztelt Egyetemi Tanácsot, hogy a szakmérnöki jegyzeteknek, de a tanfolyami jegyzeteknek is a jelentős része akkor jelenik meg, amikor a tanfolyam befejeződött, és szerencsés esetben nem is kerülnek elő többé. A jegyzetek nagyon drágák, mert kisebb példányszámban jelennek meg, és nem elhanyagolható számú az a jegyzet^memiyiség, amely végeredményben a zúzdába kerül. Ha az önképzésnek szerepe van, akkor jó , ha a jegyzet a tanfolyam, vagy a konzultáció esetére kézben van, mert igy szabad eszmecsere alakulhat ki az előadó és a hallgatók között. Kétségtelen, hogy ebben van nyerni idealizmus is, mert legalább annyira gondot jelent az, hogy a nappali előadások jegyzeteihez nem lehet hozzáférni. Népgazdasági szempontból, és a nyomdai kapacilás teseapontjából sokkal okosabb lenne, ha azokat a nappali oktatási formában kézbe adná^ mert ezáltal a nappali kapacitást fel lehetne szabadítani és a fris3eséget taláá jobban meg lehetne közeli teni. Az előterjesztés a 7. és a 8. oldalon foglalkozik a tanfolyami továbbképzés céljaival és feladataival. Sajnálattal kell tájékoztatnom a tisztelt Egyetemi Tanácsot, hogy a tanfolyamoknak több, mint a 9o százaléka munkaidő alatt folyt. Annak idején, amikor mi jártunk egyetemre, akkor minden mérnöki továbbképző tanfolyam este volt - ma éppen az ellenkezője van. Az erre a tanévre való beiskolázás keretében