Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 16. (1461-1617) - Az Egyetemi Tanács és a Párt Végrehajtó Bizottságának együttes ülése - Az Egyetemi Tanács ülése - 1. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar nappali és esti tagozatos tantervére - 2. Javaslat vezetői megbízásokra

-39önkormányzati szervek működése, a hallgatói klubok és a közművelődési tevékenység stb., a pozitiv irányú aktivitás számos lehetőségét teremti meg, bár működésükben esetenként - szinte elkerülhetetlen módon - politikai, magatartási probémákat is kikristályositanak. Ezek a negativ jelenségek egyes intézményekben közvetlenül is esszefüggnek a hallgatók szervezett politikai aktivitási lehetőségeinek korlátozottságával és azzal, hogy a megfelelő intézményes fórumokon nem tudják felvetni az őket érintő és érdeklő kérdéseket, vagy nem kapnak választ azokra. A hallgatók szociális helyzete az elmúlt évtizedben lényegében csak szüleik átlagjövedelmének emelkedése következtében javult. Az ösztöndíjak reálértéke az elmúlt 10 évben mintegy 40 °/o-kal csökkent. A diákotthoni ellátottság szintje az utóbbi években kedvezőtlenül alaJ kult, s a korszerű uj diákotthoni épületeket kivéve a legtöbb helyen messze elmarad a követelményektől az ellátás kulturáltsága is. Kihasználatlanok sok esetben azok a tartalékok is, amelyek a kollégiumi helyzet javitása terén az intézmények, tárcák együttműködésében rejlenek. Az ösztöndíj a hallgatóság zömének legfeljebb a napi kiadásait fedezi, öltözködési stb. szükségleteit nem, albérleti terhek esetén pedig lakásköltségeiket sem. A hallgatóság nagyobb része folyamatosan családi, rokoni segítségre szorul, s igy az iskolái elvégzése után munkába álló fiataloktól eltérően a hallgató - bár felnőtt - aránytalanul hosszú ideig marad függő helyzetben, tényleges önállóság nélkül, ami ellentétes aspirációival, családalapitási szándékaival stb. Mind a megítélést, mind a munkajogi és egyéb szabályozást illetően csak részben tekinthető rendezettnek a hallgatók tanulmányi idő alatti munkavállalásának, alkalmi kereseti forrásainak számos.kérdése. Nem kellően feltérképezett a hallgatók tényleges anyagi, társadalmi, szociális és szociológiai helyzete sem. Le kell vonni például a szociálpolitikai következtetéseket abból, hogy rohamosan nő a családos, sőt gyermekes hallgatók száma, köztük a hallgató házaspárok száma, s nő a hallgatók átlagéletkora is. A diákszociális helyzet problémáinak többsége - függetlenül attól, hogy távlatilag egyes kérdéseket /mint pl. az ösztöndij jelle-