Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 16. (1461-1617) - Az Egyetemi Tanács és a Párt Végrehajtó Bizottságának együttes ülése - Az Egyetemi Tanács ülése - 1. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar nappali és esti tagozatos tantervére - 2. Javaslat vezetői megbízásokra

és iskoláknak a tevékenységét is korlátozta, akik világviszonylatban kimagasló eredményekre lettek volna képesek. A hallgatóság összetétele az uralkodó osztályok kulturális monopóliumát tükrözte a 30-as évek végén a hallgatók alig 6-7 °/o-a származott munkás- vagy parasztcsaládból. A felszabadulást követő évtizedben az alapvető társadalmi és politikai változásokkal párhuzamosan felsőoktatásunk is átalakult. A felsőoktatás az uj értelmiség kialakításának, a szooialista iparosítás szakemberszükséglete kielégítésének szolgálatába állt. Kapui szélesre nyíltak a munkás- és parasztszármazásu fiatalok előtt A levelező és esti tagozatok megszervezése jelentős dolgozó tömegek számára.tette lehetővé, hogy iskolázottsági hátrányukat felszámolják. Bővült a mérnök, az agrár- és a közgazdászképzés, a fel sőfokin elsajátítható szakmák száma, fejlődött a természettudományo képzés. Uj műszaki és agrártudományi egyetemek alakultak, létrejöt tek és megszilárdultak a természettudományi karok. Ezeknek a folyamatoknak eredményeként az 1950-es évek elejére a hallgatólétszám a háború előttihez képest megháromszorozódott, a munkás-paraszt származású hallgatók aránya elérte az 50 %-ot, ugrásszerűen megnőtt a nőhallgatók aránya is. A marxizmus-leninizmus tárgyainak bevezetése az oktatásba a képzés egész tartalmára kihatott, és döntő módon meghatározta a jövendő értelmiség világnézeti arculatát. Mindezeket pozitiv, forradalmi jellegű változásokként értékelhetjük annak ellenére, hogy bizonyos torzulások is jelentkeztek ezekben az években, s hogy egyes, ma jelentős gondot okozó nehézség gyökere is ide nyúlik vissza /tulszakositott, szűk profilú intézmények kialakulása, rövidtávú szükségletekhez alkalmazkodó képzési stb. strukturák elterjedése, mennyiségi szempontok eluralkodása/. Az 1960-as évektől további fontos változások játszódtak le a felsőoktatásban. Fokozottabban került a figyelem előtérbe a képzés szakmai, tudományos színvonalának kérdése, uj tanterveket, programokat, tananyagokat dolgoztak kl. A hallgatólétszám emelkedése - az 50-es évek közepén bekövetkezett ingadozás után - tovább folytatódott. A 70-es évek közepére a létszám elérte a mai szintet /105 ezer, ezen belül 65 ezer nappali tagozatos hallgató/, ezzel párhuzamosan nőtt az oktatélótszám is /1979-ben 13600 fő/. A VIII.