Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 16. (1461-1617) - Az Egyetemi Tanács és a Párt Végrehajtó Bizottságának együttes ülése - Az Egyetemi Tanács ülése - 1. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar nappali és esti tagozatos tantervére - 2. Javaslat vezetői megbízásokra

-7­pártkongresszus határozata alapján az egyetemi és főiskolai felvé­teleknél megszűnt a származás szerinti kategorizálás. A fizikai dolgozó családból származó fiatalok aránya ilyen adminisztratív megkülönböztetés nélkül is eléri ma az I. évfolyamra felvettek 42­43 °/o-át. , ; A legjelentősebb változások az intézményi struktúrában zajlot­tak le. A felsőfokú technikumok szervezésével, az óvónő- és tanitó­képzők felsőfokú szintre való emelésével a 60-as évek közepére je­lentős mértékben /92-re/ nőtt a felsőoktatási intézmények száma. Az uj felsőfokú, illetve felsőfokú rangra emelt intézmények között azon­ban számos olyan is akadt, amelynek képzési szinvonala nem volt - s adottságai mellett nem is lehetett - kielégitő. A 60-as évek végén és a 70-es évek elején - e tapasztalatok értékelése alapján - je­lentős változásokra került sor a felsőoktatás intézményi struktúrá­jában. Kialakult a mai főiskolai rendszer, több szakon kikristályo­sodott a kétszintű képzés, s egyúttal megszűnt vagy más felsőoktatási intézménybe olvadt be több, önálló felsőfokú tevékenységre nem al­kalmas intézmény. A 70-es évek végére e folyamat eredményeképpen az önálló felsőoktatási intézmények száma 57-re csökkent /ehhez járul további 20, nem az intézmények székhelyén működő kar, illetve ta­gozat/. Uj egyetemi és főiskolai szabályozatok kidolgozásával, a fő­hatósági irányitásnak lényegileg három tárcára /Művelődési Minisz­térium, ill. Oktatási Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium/ történt összpontosításá­val kialakult a felsőoktatás irányitásának, a felsőoktatási intéz­mények működésének lényegileg máig is érvényes rendszere. Ezt a rendezést az intézményi és testületi jogkörök szabályozása, több decentralizációs lépés, az ágazati felügyelet létrehozása stb. ki­sérte. Az uj szabályzatok révén jelentős mértékben szélesedtek az egyetemek és főiskolák intézményi demokráciájának alapjai, s a sza­bályzatokba beépültek a KISZ és a szakszervezet jogai is. Összefoglalóan megállapítható, hogy felsőoktatásunk a felsza­badulás óta eltelt évtizedekben mind mennyiségi, mind minőségi te­kintetben történelmi jelentőségű átalakuláson, raegujuláson ment át, s a maga egészében, szervezeti elveiben, célkitűzéseiben korszerű, szocialista jellegű felsőoktatási rendszerré vált. Az oktatás ós nevelés tartalmát általában a magas &ku, marxista tudományosság

Next

/
Thumbnails
Contents