Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1980. június 16. (1461-1617) - Az Egyetemi Tanács és a Párt Végrehajtó Bizottságának együttes ülése - Az Egyetemi Tanács ülése - 1. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar nappali és esti tagozatos tantervére - 2. Javaslat vezetői megbízásokra
- 2o A bölcsészkpzéssel ellentétben a mérnökképzésben összehasonlíthatatlanul kisebb jelentősége van annak, hogy "... tul korán kell eldönteniők, milyen szakot választanak" a hallgatók /lo.old./, mivel nem a szak, hanem a szakma eldöntése a fontos. Ha valaki eldöntötte, hogy pl. gépészmérnök lesz, a későbbi munkahelye szempontjából majdnem mindegy, mikor választ szakot, hiszen a szak - a mérnökképzésben csak a mérnöki készségek kifejlesztésének az eszköze. Tudásának konvertálhatósága ugyanis attól függ, megkapja-e az összes szükséges elméleti, alaptudományi ismeretet, ami egy gépészmérnöknek kell. Ha igen, akkor az alkalamazási példát - ami elengedhetetlen a mérnökképzésben a legkülönbözőbb szempontok szerint választhatja ki, pl. vonzalom, előképzettség, gyakorlatszerzési lehetőség, az oktatógárda hírneve, de természetesen az elképzelt jövendőbeli munkahely alapján is. Gépészmérnökségen belül a "pályakorrekció" nem nagyon lépi tul az amúgy is szükséges állandó /spontán vagy szervezett / továbbképzés kereteit! A kései .szakosítás viszont gátolja, hogy jó mérnök váljék a hallgatóból mivel az előre megtanított elmélet megkopott, mire alkalmazásra kerülne sor, a szinvonal alacsony marad, a mérnöki készség nem fejlődik ki, a képzés végén közölt tömény szak, - sőt ágazati tananyag beszűkíti szakmai látókörét a példára. A megoldás valamiféle konduktiv tananyagfelépítés lehetne, amely abból az alapelvhői indul ki, hogy az általános és a szaktudás egymástól elválaszthatatlan, dialektikus egységet alkot. Talán nem tul^merész állítás, ha ezt az elválaszthatatlanságot nem-csak a kész tudásra értjük, hanem a tudás "felépítésének", azaz a tanulásnak az idejére is. Az lenne jó, ha az elméletet az első évtől kezdve állandóan kisérné a gyakorlati alkalmazás. Az alkalmazási terület ne legyen szétfolyó, hanem körülhatárolt /szakositott/i) az alkalmazási terület ne legyen a szükségesnél nagobb, de éLég nagy legyen ahhoz, hogy az elmélet tulnyumó többségét /folyamatosan /integrálhassa. Ez azt jelenti, hogy az általános és a - példaként vett - szaktananyag oktatásának össze kellene fonódnia. A konduktív tantervnek lennének további előnyei, amelyek automatikusan adódnak:
