Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 16. (1461-1617) - Az Egyetemi Tanács és a Párt Végrehajtó Bizottságának együttes ülése - Az Egyetemi Tanács ülése - 1. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar nappali és esti tagozatos tantervére - 2. Javaslat vezetői megbízásokra

- 13 és semmi esetre sem több, mint 5 hét a vizsgaidőszak. Véleményem szerint ezt mereven megkötni nem szabad, és / eünerev megkötést fel kell oldani , amire utalás is van az anyagbán. Az 5o. oldalon van egy kitétel, amely szerint az oktatás egy részének az üzemekbe való áttételét javasolja az anyag, elsősorban a nagyüzemek és gyárak területére. Az épitőipar: mobil ipar, nincsenek olyan nagyüzemei, mint a Csepelmüvek, vagy a Beloiannisz. Nálunk az építőipari üzemek - beleértve a közlekedésépités területét is - nem tudnák ezt a feladatot színvonalasan ellátni, és nem is alkalmasak erre. Próbálkoztunk azzal, hogy nagyon hosszú termelési gyakorlatra vigyük át az oktatás egy részét^ azonban nem váltak be ezek a kezdeményezések. Ebből a szempontból meg kell néznia karok sajátosságait. Van>ahol megy ez a kezdeményezés, és pedig a helyhez kötött ipar területén, az épitőipar területén azonban nem megy. Van olyan hely, ahol tapasztalatokról számolnak be. Mi már most negativ tapasztalatokról tudunk be®ámolni. Rátérek a 48 . oldal c/ és d/ pontjára. A c/ pont szerint biztosítani kell a- szerződéses munkák további fejlődésének feltételeit; a d/ pont szerint pedig koncentrálni kell az anyagi forrásokat. A d/ pont a TUKUPA munkák koncentrálását jelenti, amivel kapcsolatban nagyon sok probléma van. Ez mindenféle szempontból áttekinthetetlen. Koncentrálásra szükség van, de az ipari megbizásos munkák anyagi bevételeit és anyagi forrásait ebbe a koncentrálásba nem lehet belevinni, mert teljesen más jellegű feladatokról van szó, és ezeknek az egységesítése, mivel több kutatási jellegű pénzforrásból erednek, nem oldható meg. Béda elvtárs a műszaki főiskolák kéxvdésről beszélt. Meg kell mondanom, hogy a műszaki főiskolák alapitásakor az a hiba történt, . hogy ahol elsősorban a mélyebb szakositás lenne cél, az egyetemhez képest, ott - legalábbis a mi területünkön - egy népgazdasági ágazat szerinti felépítés történt. Példaképpen megemlítem a Győri Közlekedési és Távközlési Főiskolát. Ez a KPM arculatára épült Itt az a helyzet, hogy épitő, villamos, gépész, üzemgazdász emberek tanulnak párhuzamosan. Létrehoztunk tehát egy komplex