Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 16. (1461-1617) - Az Egyetemi Tanács és a Párt Végrehajtó Bizottságának együttes ülése - Az Egyetemi Tanács ülése - 1. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar nappali és esti tagozatos tantervére - 2. Javaslat vezetői megbízásokra

- 7 két tipus között. Ennek szaporításával, a Villamosmérnöki Kar kezdeményezését felkarolva, ugy hiszem, hogy minden célkitűzést, amit az anyag második része követ, oktatási vonatkozásban jobban megehetne közeliteni. A másik gondolatkör : a továbbképzés. Sokszor beszéltünk arról, hogy a továbbképzés igen széles tevékenységi területet fed, a szintrehozástól kezdve egészen a tudományos jellegű képzésig. Ugy vélem, hogy a műszaki egyetemek, vagy egyáltalában az egyetemek továbbképzésének célja: tudományos cim odaitélése lehet, és ha ezt a fajta célkitűzést tekintjük továbbképzésnek, akkor ugy gondolom, hogy egyértelművé válik a továbbképzés fogalma. Tudom, hogy a mérnöki továbbképzés és az arra létrehozott testületek tevékenysége nem felesleges, mert a továbbképzés másfajta szintje is érdekes. Ugy gondolom azonban, hogy az okatáspolitika szempontjából az egyetemi végzettségű továbbképzésnek csak tudományos cimek elnyerése szempontjából van értelme* egyebekben pedig nincs. Minden más szempont mérhető enélkül is, de ott akkor azt a szempontot kell figelembe venni. Az anyag első része felveti a műszaki főiskolák arányát, az abban való túlképzést. Ezt másképpen szeretném megfogalmazni. Nézetem szerint a műszaki főiskoláknak az a tevékenysége, amelyben az egyetemet végzett mérnökökben partnereket igyekszik megteremteni, változatlanul szükséges. Változatlanul helytállók azok a számarányok, amelyek a diplomás mérnökök és az üzemmérnökök vonatkozásában jelentkeznek az üzemekben, sőt: ahogyan ez a technikusok vonatkozásában is felmerül. Nem hiszem, hogy ezeket a számokat felül kellene birálni , - azt azonban igen ? hogy a műszaki főiskolák ténylegesen azokat a célokat töltsék be, amelyeket be kell tölteniők. Nem helyes az a nézőpont, hogy a műszaki főiskola alacsonyabb-rendü képzést folytat, az egyetem pedig magasabb rendű képzést. Ebből fakad az, hogy aki elvégezte a műszaki főiskolát, azt kivánja, hogy legyen lehetőség az egyetem elvégzésére. Ezt nem tartom szükségszerű követelménynek. Más célú képzésről van szó, a műszaki főiskoláknak a mindennapi üzemeltetési célú képzést kellene biztositani, nem pedig a 3 év alatt rosszul produkált egyetemi végzettséget, mint amit jelenleg csinál . Ez azzal tölti be a feladatát, - és akkor a szakember -szükséglet szerinti arány olyan, hogy