Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1980. június 16. (1461-1617) - Az Egyetemi Tanács és a Párt Végrehajtó Bizottságának együttes ülése - Az Egyetemi Tanács ülése - 1. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar nappali és esti tagozatos tantervére - 2. Javaslat vezetői megbízásokra
6 Dr. Béda Gyula: Semmiképpen sem szeretném megismételni az Írásban beadott véleményemet, azonban legyen szabad néhány szempontot felvetnem. Mindenekelőtt szeretném aláhúzni, hogy igen időszerűnek, igen széleskörűnek és jó szándékú törekvésre készült anyagnak tartom, és különösen jónak tartom a második részét. Az elemző részben találkozhatunk azzal a problémával, hogy az egyetemi, vagy főiskolai oktatás bizonycsmerevséget tartalmaz. Ugy gondolom, hogy ennek igen sajátos háttere van, mégpedig az, hogy a tudományegyetem és az úgynevezett műszaki egyetem megitélése ketté vált a történelem során hazánkban - és voltak időszakok, amikor a gyakorlatot azonosítottuk a műegyetemmel,az elméletet a tudományegyetemmel. Innen fakad a tervezet lo . oldalán felmerülő elhelyezkedési kérdés a biológia, a matematika és a fizika vonatko zásában. Ha ilyen értelemben beszélünk merevségről, akkor ezt mindenképpen szóvá kell tenni. írásos anyagunkban kifogásoltuk az oktatásban a merevséget. Nem volna helyes azonosítani a műegyetemet a gyakorlattal, a tudományegyetemet az elmélettel. Egyáltalában az elmélet és a gyakorlat szétválasztása egyetlen felsőoktatásban sem helyes, - és olyan mértékben pedig semmiképpen sem, ahogyan az a jelenlegi formában fennáll. Innen van a különböző egyetemekről kikerülő szakemberek konvertálhatósága is. Van egy másik probléma, még pedig a mérnök-továbbképzés vonatkozásában. Nagyon helyesen megfogalmazott elméleti képzés az egyetemen, jó megérthető megfogalmazás, értelmiségi körökben is jól érthető a megfogalmazás, - nem érthető . azonban az üzemek szempontjából az a megfogalmazás^ hogy az üzemek is belássák, hogy mindaz a gyakorlat, ami előttüjK áll, igenis alapos elméleti felkészültséggel oldható meg. Nyilvánvalóvá kellene tenni, hogy a legegyszerűbb gyakorlati kérdés bonyolult elméleti feladatokat is foglal magában. Nem arról van szó, hogy egyik, vagy másik irányban torzuljon az oktatás, hanem arról, hogy egyensúlyba kerüljön mind a műszaki, mind az elméleti tudományos képzés. A biológus- és a matematikus-mérnökképzés próbál hidat teremteni a
