Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1977-1978
1978. március 30. (565-989) - 1. Személyi kérdések - 2. Tantervek jóváhagyása - 1. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar új tantervére - 2. Javaslat az Építészmérnöki Kar tantervének módosítására
\ 3. A mérnökképzés rendje 3.1 Okleveles mérnökök vázolt célú képzése a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karón folyik. 3.2 üzemmérnökök vázolt célú képzése pedig: - a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán, - a Közlekedési és Távközlést Műszaki Főiskolán, - az Ybl Miklós Építőipari Főiskolán, - a Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Karán, - a Mezőgazdasági Főiskolán Nyíregyházán és a - Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán folyhat. i 3.3 Az okleveles mérnökök és az Üzemmérnökök képzése egymástél független, de összehangolt tantervek szerint folyik. Megfelelő tervezés, kísérletezés, kedvező tapasztalatszerzés és előkészítés után, az egyetemi okleveles mérnökképzés kétlépcsős rendszerben is megvalósithaté.. 3.4 A termelő munkát végző dolgozók esti, ill. levelező tagozaton kétfokozatú rendszerben szerezhetnek mérnöki képesítést. A második fokozatot azok az üzemmérnökök ls elvégezhetík esti, ill. levelező tagozaton, akik az első lépcsőt nappali tagozaton végezték. 4. Szakosítás 4.1 A mérnökképzésben a társadalmi és oktatási módszertani igényeket kielégítő szakosítás szükséges, amely azonban a konvertahi11tásra ls tekintettel kell hogy legyen. A szakosítás szakok és a szakon belüli ágazatok formájában \\ valósul reg. A szakosítás egyaránt szükséges az okleveles mérnök ós az üzemmérnök képzésben, de a kétszintű képzés egymástól eltérő céljának megfelelően a szakosítás alapelve eltérő. f.
