Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1977-1978

1978. március 30. (565-989) - 1. Személyi kérdések - 2. Tantervek jóváhagyása - 1. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar új tantervére - 2. Javaslat az Építészmérnöki Kar tantervének módosítására

4.2 Az ágazatok szerint folyó képzés oélja az egyes szakokhoz kapcsolódó népgazdasági területek Igényeihez illeszkedő konkrét mérnöki feladatok megoldására való előkészítés, ami egyúttal az elsajátított ismeretek bizonyos területen való elmélyült és komplex alkalmazását, szintézisét is biztosítja. Az ágazati képzés részben fokozza a szakirányú differenciá­lód fist valamely folyamat, teclmológia, tevékenység, termelési ág, objektum szerinti sajátos tananyag utján; részben pedig fokozza az integrálódást határterületre, vagy valamely ala­pozó tudományterületre irányuló elmélyültebb tananyag utján. i , 4.3 Az okleveles mérnökök képzésében a szakosítás alapja a mér­nöki tevékenység jellege. Az ágazatosi t.ás a mérnöki tevékeny­ség tárgya szerinti is lehet. Az 2.1 pontban megbatározott oki. mérnökképzésben a következő szakokon és ágazatokon folyhat képzés: a közlekedés mérnök képzésben: közlekedési szakon - a közlekedéstechnikai ágazaton: a komplex közlekedési "technológiai"- ilzcnii folyamatok, t - a közlekedési rendszerszervező ágazaton: komplex közlekedé­si folyamatirányító "ember-gép" rendszerek, a gépészmérnök képzésben a járműgépész szakon - autógépész, - vasútgépész és . - hajóépitőgépész ágazatokon jármüvek, a gépesítési szakon - anyagmozgatási gépész ágazaton: az anyagmozgatási és ipa­ri szállítási folyamat-, valamint ember-gép rendszereknek ég gépeinek - építőgépész ágazaton: építőgépek, építési folyamat- és ember-gép rendszerek kutatására, vizsgálatára, tervezésére, szerkesztésére, fej­lesztésére, üzembentartására, irányítására, szervezésére és karbantartására alkalmas okleveles mérnökök képzése céljából.

Next

/
Thumbnails
Contents