Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1977-1978

1978. január 16. (448-564) - 1. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról - 2. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel történő kitüntetésre - 3. Javaslat doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

- 16 A levelező tagozaton - a már körvonalazott okok miatt a lemorzsolódási arány lényegesen magasabb, kari átlagban évi 19,4-32,2 f között mozog. Különösen magas a lemorzsolódás az I. évfolyamon /34,9-6l,6 f között/, de magas a II-III. évfolyamokon is. A követelményeket tekintve nem tehetünk engedményéket, a magas lemorzsolódási $-ot tudomásul kell venni, elősegíti a jóképességü hallgatók kiválasztását. o./ A tanulmányok befejezése A Karon az elmúlt években nehézséget okozott, hogy a hallgatók kis százaléka készítette el diplomatervét határidőre, az első államvizsgaidőszakban kevesen szerezték meg oklevelüket. Ezért a Kar 1976-ban módosította a tantervet, a 10. félévi szaktárgyak elhagyásával a félévet felszabadította a diplomatervezés céljaira. A kezdeti eredményeket mutatja, hogy araig 1973-ban a hallgatók 79 /«-&, addig 1977-ben 91 Á-a tette le államvizsgáját október 31-ig. p./ A végző hallgatók elhelyezkedése Az elmúlt tanévben bevezetett kötelező pályázati rendszer annyi pozitívumot hozott, hogy a Kar jobban tájékozott a hallgatók elhelyezkedéséről. A Karra az első fordulóban 234 vállalat 1091 álláshelyet irt ki 300 szabad hallgató számára. Ezért a pályázatok elbírálása teljesen formális volt, gyakorlatilag nem volt olyan munkahely, ahol a pályázók száma meghaladta volna a kiirt álláshelyek számát. így az egyetemi rangsorolásnak nem volt jelentősége. A "B" oktatási formában végzett hallgatók elhelyezkedésének adatait a 8. sz. táblázat tartalmazza. r./ Nevelési kérdések A neveles az oktatási tevékenység szerves részét képezi, és elsősorban azon keresztül érvényesül. Hatásosságot nagymértékben meghatározza az oktató személye. Egyes nevelési feladatokat ellátnak az oktatók az oktatáson kivül is, és különböző testületek /KISZ, Kollégium/ és személyek. Ez a munka akkor lehet hatásos, ha ez szoros egységet képez az oktatáson belül végzett nevelési tevékenységgel. A Kar komplex nevelési tervet /KKNT/ készített. Ez a terv a nevelési munkát elősegíti, de természetesen a terv a nevelést nem helyettesíti. A Kar a nevelési tervet 1974-ben dolgozta ki, és 5 éves időszakra szól. A KKNT alapján az oktatási egységek éves operatív nevelési tervet dolgoznak ki. Az operatív tervek évfolyamokra, tanulókörökre, kis csoportokra, ill. oktatókra bontva határozzák meg a részletes feladatokat. Az oktatási egységek évente tanszéki értekezleteken értékelik nevelő munkájukat és arról jelentésben számolnak be. A jelentések alapján készített összesítő anyagot a Kari Tanács megvitatja. A nevelőmunka céljai közé tartozik az egyéni képességek kibontakoztatása. Ezen a téren uj lehetőségeket nyitott - a korábbi helyzethez képest - az a tény, hogy elsősorban az önálló laboratóriumok, "B" oktatási forma,továbbá TDK, KK munka, diplomatervezés során a hallgatók jelentős része szoros személyes kapcsolatba került oktatókkal, igy az oktató-nevei őmunka hatékonyabbá vált.